Nem csak a focikapusok tapasztalják rendszeresen a saját bőrükön, hogy a megcsavart labda pályáját nagyon nehéz megbecsülni. A problémával a tenisz- és pingpongjátékosok is gyakran találkoznak.
Hogy a megcsavart labdák nem egyenesen repülnek, az főként a Magnus-effektuson alapul. Ha ugyanis egy gömb a saját tengelye körül forog, miközben levegő áramolja körül, a két oldala között a pörgés sebességétől függő nyomáskülönbség lép fel, amely oldalirányban eltéríti.
Egyesen könnyű
A belfasti Queen's egyetem kutatói Cathy Craig vezetésével azt vizsgálták, hogyan észlelik az emberek az ilyen görbült röppályákat. A kutatók néhány tapasztalt futballistának szabadrúgások számítógépes szimulációját mutatták a labda csavarásával, illetve anélkül.
A vizsgálatok során a játékosoknak a virtuális kapu közepére kellett szegezniük a tekintetüket, és előre meg kellett mondaniuk, hogy a szabadrúgás a hálóba megy-e vagy sem, írta a New Scientist.
A megcsavart labdák esetében még a professzionális focisták is elvétették a gólprognózist, míg az egyenesen szálló lövésekkel alig volt problémájuk.
Sokáig nem létezett a probléma
A brit kutatók szerint az emberi észlelés nincsen arra felkészülve, hogy helyesen felismerje egy gyorsan forgó gömb mozgását. A repülő labdákhoz hasonlatos objektumok nem fordulnak elő a természetben, ezért az embernek az evolúció során esélye sem volt felkészülni erre a speciális vizuális észlelésre.
Ezzel szemben az emberek képesek helyesen felbecsülni a nehézkedési erő eldobott tárgyakra gyakorolt hatását, ami evolúciós szempontból fontos képesség, írták tanulmányukban a kutatók.
A foci világa ezt a felfedezést különben Roberto Carlos sztárfocistának köszönheti, aki 1997-ben a brazil válogatott színeiben hihetetlen pördítéssel vitte a hálóba a labdát. Cathy Craig a látványos gól után kezdte vizsgálni a labda észlelésével kapcsolatos problémát.