Judit
2 °C
7 °C

Éghajlatváltozást okozhat a sarki jég töredezése

2002.03.25. 12:17
Széttöredezhet a Déli-sarkvidék partvidékét határoló sekély tengereket borító jégtömeg, és hatalmas tömbök szakadhatnak le. Kutatók szerint ugyanis a jégtakarót tápláló jeges áramlatok az Antarktisz nyugati része felől lelassulhatnak, sőt akár el is akadhatnak, miközben folytatódni látszik a globális felmelegedés.
Tim Naish, az új-zélandi Földtani és Nukleáris Tudományok Intézetének tudományos munkatársa szerint a Larsen B selfjég múlt héten jelentett leszakadása figyelmeztető jelzés volt, hogy további leválások várhatók. Az ilyen letöredezéseknek drámai hatása lehet az éghajlatra az egész világon, mert megzavarhatja az óceáni áramlatokat - fűzte hozzá.

A 720 milliárd tonnányi jégtömb, a Larsen B azután vált le, hogy 50 éven át markánsan emelkedett a hőmérséklet az Antarktisz-félszigeten, eltérően az összefüggő jégtakaró fedte hatodik kontinens más pontjaitól és a világ többi részétől.

Instabil a Ross-tengeri selfjég

A Coloradói Egyetemen működő Nemzeti Hó és Jég Adatközpontban (NSIDC), ahol folyamatosan műholdon figyelik a Larsen selfjeget, az új-zélandi kutatóhoz hasonlóan vélekednek. A központ részéről Ted Scambos úgy nyilatkozott, hogy az Antarktisz néhány selfjege már közelebb van a leszakadáshoz, mint korábban feltételezték.

Éghajlatváltozást okozhat a letöredező jég

Naish a továbbiakban elmondta, hogy a Larsen leválása óvatosságra int a Déli-sarkvidék 536 ezer négyzetkilométer kiterjedésű, Franciaország méretével vetekedő legnagyobb selfjege, a Ross-tengeri stabilitásával kapcsolatban. "Különösen akkor válik sebezhetővé, amikor az Antarktisz nyugati része felől érkező hatalmas jeges áramlatok lassulni kezdenek vagy akár megállnak" - mondta. Az új-zélandi tudós szerint még a Ross selfjég részleges letöredezésének is globális jelentősége lesz, mert "drámaian befolyásolná az óceáni áramlatokat és az éghajlatot".

Ha a világon az átlagos hőmérséklet-emelkedés ebben az évszázadban is eléri a 3 Celsius-fokot, ahogy az éghajlati modellek jelenleg jósolják, törékennyé válhatnak az Antarktisz nagyobb selfjegei, köztük több a Weddell-tengeren - állítja Naish. A kutatók még túl keveset tudnak az antarktiszi jégtakaró viselkedéséről ahhoz, hogy biztonsággal előrejelezhessék: érintetlenek maradnak-e a selfjegek évtizedeken vagy évszázadokon át - tette hozzá.

Megfúrják a jeget

Hat ország képviselőiből álló tudományos csoport készül arra, hogy jövőre fúrásokat végezzen a Ross selfjég tengermedrében egy tudományos kutatás részeként, ami a térségbeli selfjegek éghajlati változások alatti viselkedését veszi szemügyre. A tervezett kutatás, amelyben új-zélandi, egyesült államokbeli, brit, olasz és német tudósok vesznek részt, magában foglalja a legmélyebb magfúrást, amelynek elvégzését valaha megkísérelték az Antarktiszon - írta az AP.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?