A 720 milliárd tonnányi jégtömb, a Larsen B azután vált le, hogy 50 éven át markánsan emelkedett a hőmérséklet az Antarktisz-félszigeten, eltérően az összefüggő jégtakaró fedte hatodik kontinens más pontjaitól és a világ többi részétől.
Instabil a Ross-tengeri selfjég
A Coloradói Egyetemen működő Nemzeti Hó és Jég Adatközpontban (NSIDC), ahol folyamatosan műholdon figyelik a Larsen selfjeget, az új-zélandi kutatóhoz hasonlóan vélekednek. A központ részéről Ted Scambos úgy nyilatkozott, hogy az Antarktisz néhány selfjege már közelebb van a leszakadáshoz, mint korábban feltételezték.
Éghajlatváltozást okozhat a letöredező jég
Ha a világon az átlagos hőmérséklet-emelkedés ebben az évszázadban is eléri a 3 Celsius-fokot, ahogy az éghajlati modellek jelenleg jósolják, törékennyé válhatnak az Antarktisz nagyobb selfjegei, köztük több a Weddell-tengeren - állítja Naish. A kutatók még túl keveset tudnak az antarktiszi jégtakaró viselkedéséről ahhoz, hogy biztonsággal előrejelezhessék: érintetlenek maradnak-e a selfjegek évtizedeken vagy évszázadokon át - tette hozzá.
Megfúrják a jeget
Hat ország képviselőiből álló tudományos csoport készül arra, hogy jövőre fúrásokat végezzen a Ross selfjég tengermedrében egy tudományos kutatás részeként, ami a térségbeli selfjegek éghajlati változások alatti viselkedését veszi szemügyre. A tervezett kutatás, amelyben új-zélandi, egyesült államokbeli, brit, olasz és német tudósok vesznek részt, magában foglalja a legmélyebb magfúrást, amelynek elvégzését valaha megkísérelték az Antarktiszon - írta az AP.