Móric
14 °C
15 °C

Madárlátta bagett miatt melegedett az LHC egyik szektora

2009.11.06. 14:00
Egy madár beleejtett egy kenyérdarabkát a világ legnagyobb részecskegyorsítója, az LHC egyik felszíni elemébe, aminek következtében melegedni kezdett a szerkezet egyik szektora. A szakemberek szerint ilyen malőrök bármikor előfordulhatnak, tudják kezelni a helyzetet.

A Register című techportálnak szerdán jelezték olvasói, hogy kezd melegedni az LHC 81-es szektora. Az európai részecskefizikai kutatóintézet, a CERN svájci-francia határon levő részecskegyorsítójának ugyanis több jellemzőjét lehet követni a neten, többek között azt, hogy mennyi a gyorsító 27 kilométer kerületű gyűrűjét alkotó szupravezető mágnesek hőmérséklete.

Ezeknek a mágneseknek az üzemi hőmérséklete 1,9 kelvin, azaz mínusz 271,2 Celsius-fok, mert ilyen pokoli hideg szükséges ahhoz, hogy fellépjen a szupravezetés (az a fizikai jelenség, amikor az elektromos ellenállás szinte nullára csökken). Márpedig csak szupravezető mágnesekkel lehet fénysebesség közeli sebességű protonokat az alagút körpályájára kényszeríteni, és e protonokat ütköztetve megtalálni a Higgs-bozon nevű részecskét, ami nagyon hiányzik a kvantumfizika jelenlegi modelljeiből.

Az üzemzavart az LHC illetékesei is megerősítették, a szerkezet egyik koordinátora, Mike Lamont pedig nyilatkozott is a Registernek. Mint elmondta, az egyébként domborzattól függően 80-150 méter mélyen a föld alatt levő LHC egyik felszíni elemébe bekerült egy bagettdarabka, ez okozta a problémát. A végzetes kenyérmorzsát valószínűleg egy madár ejtette bele a gépezetbe. Az üzemzavar következtében a 81-es szektor majdnem 8 kelvinig melegedett, 9,6 kelvin felett pedig már bármikor bekövetkezhet az, hogy a mágnes elveszíti szupravezető képességét.

Szerencsére az ilyen esetekre fel van készülve az LHC: a gyorsító az utóbbi évben továbbfejlesztett biztonsági rendszere: ha a rendszer észleli, hogy veszélyesen nő a hőmérséklet, az LHC-ban száguldó protonnyalábokat egy pillanat alatt egy e célra előkészített, acéllal és 750 tonnás betonpajzzsal megerősített, hűtött, hét méter vastag gránittömbbe irányítja – így elkerülhető magának az LHC-nek a károsodása és fontos alkatrészek felaktiválódása. Erre azonban most nem volt szükség, mert a gyorsító csak november közepén indul be.

Az LHC 2008. szeptember közepe óta tart kényszerszünetet, mert elindulását követően alig egyhetes üzem után kritikus rendszerhiba lépett fel. A több tízmillió eurós kárt okozó hiba okát azóta elhárították, és sokkal óvatosabban indítják be a berendezést, mint tavaly. Lamont szerint a mostanihoz hasonló kisebb üzemzavarok bármikor előfordulhatnak a későbbiekben is, mert roppant bonyolult és érzékeny berendezésről van szó.