A tó később kiszáradt, helyén 1958-ban agyagbányát nyitottak a kínai hatóságok. A kitermelés során napvilágra került évszázados növényi magvakat a helyi lakosok áruba bocsátották, de nem ismerve valódi értéküket, mindössze egy dollárt kértek darabjukért az amerikai kutatóktól.
Génmódosult virágok
A tudósok egy kaliforniai laboratóriumba szállították a magokat, ahol néhányat közülük megpróbáltak kicsíráztatni. Az 500 éves magokból kihajtott virágok kis mértékben ugyan, de különböznek a ma ismert lótuszfajtáktól: száruk nagyon magas, szirmaik formátlanok és szokatlan színben pompáznak. A kutatók szerint a genetikai módosulást maga a magokat rejtő föld radioaktív sugárzása idézhette elő.
Az 500 éves lótuszvirágmagok kicsírázása azért is különösen érdekes, mert a búza, a rizs és a szójabab magjai csupán egy évtizedig csíraképesek - olvasható a BBC internetes oldalán. A kutatók most abban reménykednek, hogy a genetika segítségével sikerül kideríteni, mitől csíraképesek a lótuszok magjai ilyen hosszú ideig.