István, Vajk
19 °C
33 °C

Ismét vemhes a budapesti orrszarvú

2007.10.08. 14:25
A Fővárosi Állat- és Növénykert nőstény szélesszájú orrszarvúja volt az első orrszarvú a világon, aki mesterséges termékenyítés útján fogant utódnak adott életet, idén januárban. A mostani magzat is mesterséges úton fogant, azonban a szaporító anyagot előzőleg mélyfagyasztott állapotban tárolták. A világon ez az első eset, hogy kriokonzervált, azaz mélyfagyasztva tartósított hímivarsejtekkel sikerült vemhességet előidézni egy orrszarvúnál.

A 27 éves orrszarvúnőstény - német, osztrák és magyar szakemberek együttműködése nyomán - január 23-án már világra hozott egy utódot: a világ első olyan orrszarvúját, aki mesterséges termékenyítés útján fogant. A Layla névre keresztelt borjú azóta már csaknem 500 kiló, és kitűnő egészségnek örvend.

Lulu és Layla

Layla világra jövetelével nem ért véget az állatkerti szakemberek munkája. Mivel Lulu, az anyaállat állapota lehetővé tette, egy hónappal az ellés után újabb mesterséges termékenyítés történt, ami sikertelen volt. A következő beavatkozásra június 14-én került sor, és ez már meghozta a kívánt eredményt, írja az állatkert közleménye. A laboratóriumi minták alapján két hete már lehetett gyanítani, hogy Lulu valószínűleg vemhes, ezt azonban csak a múlt heti, altatásban végrehajtott ultrahangos vizsgálat során sikerült kétséget kizáróan igazolni.

A nőstény orrszarvú testében egy körülbelül 10 centiméter hosszúságú magzat fejlődik. Mivel a szélesszájú orrszarvúak vemhességi ideje 16-17 hónap, komplikációmentes vemhesség esetén 2008 végén lehet számítani a kis orrszarvú világra jövetelére. A kicsi neme is csak a szüléskor derül ki, hiszen egy négyhónapos magzatnál az ivart még nem lehet megállapítani, a vemhesség későbbi szakaszában pedig az ultrahangos vizsgálathoz elengedhetetlen altatás túlságosan kockázatos lenne.

Míg a januárban született Laylának a Budapesten élő hím, Easy Boy volt az apja, a mostani vemhességet előidéző mesterséges termékenyítés során a szakemberek egy másik apaállattól nyertek szaporítóanyagot. A Colchesteri Állatkert Simba nevű, 38 éves hím orrszarvújától levett spermát ráadásul előzőleg három éven át mélyfagyasztott állapotban - azaz mínusz 196 °C-on - tárolták. Mivel a kriokonzervált, vagyis fagyasztva tartósított szaporítóanyag használatával végzett mesterséges termékenyítésből eddig még sohasem született orrszarvú, Lulu magzatának jövő évi sikeres világrajövetele ismét jelentős mérföldkő lenne az orrszarvúak mesterséges termékenyítésével kapcsolatos kutató és fejlesztő munkában.

Az ezzel összefüggő erőfeszítések jelentős természetvédelmi haszonnal járnak, hiszen a mesterséges termékenyítés, és a szaporítóanyag fagyasztott állapotban való tartósítása olyan eszközt jelentene a természetvédelem számára, amely jelentősen hozzájárulhat e veszélyeztetett nagyemlősök megmentéséhez. Az eljárás széleskörű alkalmazásával ugyanis lehetőség nyílik arra, hogy a szakemberek vadon élő orrszarvúak ivarsejtjeit tartósítsák, és így ezektől az állatoktól akkor is lehet majd utódot nyerni, ha az orvvadászok esetleg elpusztítják őket.

A mesterséges termékenyítés technikája

A mesterséges termékenyítés, vagy inszeminálás lényege, hogy a hím állat szaporító anyagát (sperma, mag) mesterségesen juttatják be az anyaállat testébe, orrszarvúak esetében közvetlenül a méhbe. A két ivarsejt találkozása és összeolvasása, a tulajdonképpeni megtermékenyítés azonban természetes folyamatként megy végbe, ellentétben a mesterséges megtermékenyítéssel, ahol mindez az anyaállat testén kívül, "lombikban" történik.

A termékenyítéshez szükséges szaporítóanyagot a hím állattól altatásban, egy elektroejakulátor nevű eszköz segítségével veszik le. Az így nyert anyagot a mostani termékenyítés esetében három éven át mélyfagyasztott állapotban, -196 °C-on tartósították. A felolvasztás után először meg kellett vizsgálni a szaporítóanyag állapotát, amely kielégítőnek bizonyult.

Az anyaállat testébe való bejuttatást szintén altatásban végzik a szakemberek. A mesterséges termékenyítésnél nagyon fontos az időzítés, hiszen a nőstény ivari ciklusán belül akkor kell megtörténnie, amikor az állat a leginkább fogamzóképes. Ezt előzetes vizsgálatok során, a petefészekben képződő ún. Graaf-tüsző mérete alapján határozzák meg a szakemberek. A szaporító anyag bejuttatására egy speciális, hajlékony katétert használnak, amellyel a hímivarsejteket közvetlenül a méhszarvba tudják juttatni.