Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Porvihar tombol a Marson

2001.07.16. 10:03
A Mars Global Surveyor (MGS) szonda, amely 1997 óta kering a vörös bolygó körül, június közepe óta egy több száz kilométeres átmérőjű viharzóna képeit közvetíti. A csillagászok szerint a heves turbulencia az egész bolygót beterítheti.
A Mars június 26-án
Az időjárás-jelentés a Marson ezekben a napokban különösen rosszul alakul. A Mars Global Surveyor (MGS) szonda, amely 1997 óta kering a vörös bolygó körül, június közepe óta egy több száz kilométeres átmérőjű viharzóna képeit közvetíti. Ez a legerősebb vihar, amit az MGS misszió során megfigyelhettünk - mondta az AP-nek Philip Christensen, Arizona állam egyetemének kutatója.

Időjárástérkép hőmérséklet alapján

Christensen egy különleges mérőműszer, a Thermal Emission Spectrometer (TES) adatait elemző kutatócsoport vezetője. Ez a műszer a marsi atmoszféra hőmérsékletét és portartalmát méri. A bolygóközi meteorológusok ezekből az információkból naponta időjárási térképet állítanak össze, melyet a projekt honlapján nyilvánosságra is hoznak.

A súlyos vihar első jeleit június 15-én észlelték a bolygó déli féltekéjén. Akkor a kutatóknak a Hellas kráter környékén felbukkanó porréteg tűnt fel. Másfél héttel később terjedni kezdett a vihar. A homokvihart még a Hubble teleszkóp is észlelte, a Mars egyedülálló képeit június 26-án vették fel.

A porvihar elfedi a fél bolygót

Azóta a turbulencia megdöbbentő sebességgel terjed a felszínen. Már elérte az északi féltekét, és beteríti a fél bolygót. És ez valószínűleg még nem a legnagyobb kiterjedése. Philip Christensen arra számít, hogy a vihar tovább növekszik, és esetleg olyan globális szélviharrá alakul, mint amilyet a hetvenes években a Viking- és a Mariner-9 missziók során figyeltek meg.

A csillagászok szerint az is meglepő, hogy a marsi körülményekhez képest ilyen korán tört ki a vihar. A korai porvihar pedig rendszerint további viharokat hoz magával az év későbbi szakaszában. Christensen és kollégái ezért turbulens szezonra számítanak.

Vigyáznak a szondára

A marsi időjárásjelentés egyébként gyakorlati haszonnal is jár: októberben érkezik a vörös bolygóhoz a 2001 Mars Odyssey szonda. A sebesség csökkentéséhez, és alacsonyabb keringési pályára álláshoz az űreszköz többször érinteni fogja az atmoszféra felső rétegeit. A küldetés ezen szakaszában Christensen csapata óránként fogja ellenőrizni a bolygó időjárását. A begyűjtött információkkal a remények szerint a földi irányítóközpont a legerősebb viharoktól távol tudja tartani a szondát.