Géza
6 °C
9 °C
Index - In English In English Eng

Mostantól műholdas ezressel is fizethetünk

2012.04.12. 18:52

Az első magyar műholdat ábrázoló, négyzet alakú emlékérmével és alkalmi bélyeggel bővülhet a gyűjtők kollekciója, ugyanis csütörtökön ünnepélyesen kibocsátották a Masat–1 sikeres pályára állása tiszteletére készült bélyeget és érmét. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Q épületének aulájában rendezett esemény előtt, a Simonyi Károly teremben szakmai előadások keretében számoltak be a résztvevők a műhold történetéről, jelentőségéről és működésének tapasztalatairól.

Both Előd, a Magyar Űrkutatási Iroda vezetője, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot képviselve bevezetőjében nemcsak magyar, de európai sikerként is emlegette a 2012. február 13-án, magyar idő szerint 11 órakor sikeresen pályára állított és azóta is kifogástalanul működő mesterséges égitestet, illetve az első repülését sikerrel teljesítő Vega hordozórakétát. Both Előd hangsúlyozta, hogy a Masat-1-et tervező és megalkotó mérnökök méltán lehetnek büszkék a munkájukra, és arra a rengeteg elismerésre, amit az első magyar műhold miatt kapnak, hogy joggal érdemelték ki Orbán Viktor a csapathoz írt köszöntő levelét, a lelkes és pozitív sajtóvisszhangot, az Európai Űrügynökség (ESA) elismerő nyilatkozatait, a most kibocsátásra kerülő emlékérmét és alkalmi bélyeget.

„Az ESA rendkívül elégedett a Masat-1 működésével" – hangoztatta Bernard Zufferey, ESA PECS (Plan for European Cooperating State, azaz a nem ESA-tag, de az ügynökséggel együttműködő államokat összefogó projekt) irodájának vezetője, aki CubeSat missziók fontosságáról, oktatási, fejlesztési jelentőségéről beszélt. Zufferey szerint Magyarország a CubeSat programban való sikeres részvételével is bizonyította: a magyar szakemberek felkészültek, és itt az ideje, hogy Magyarország teljes jogú tagjává váljon az Európai Űrügynökségnek.

Miután felelevenítette az űrkutatási vonatkozású magyar műszaki tudományok sikertörténetét, Pap László, az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke a Masat–1-ről szólva rámutatott, hogy az első magyar műholdat létrehozó programban kiemelkedő műszaki alkotásokkal oldották meg a kitűzött feladatokat. Pap példaként említette többek között a rendszertervezést, a kis méretű kompakt fedélzeti elektronika kialakítását, a működtető szoftver megírását, a mechanikai rendszer tervezését és megépítését, a nagy hatásfokú energiaellátó rendszer kialakítását, a földi vezérlőállomás kialakítását, a „fellövés utáni nemzetközi tevékenység megszervezését", ez utóbbival a világ rádióamatőr közösségének adatgyűjtésbe való bevonását fölemlítve. Az Űrkutatási Tudományos Tanács elnöke szerint a több kisebb ötlet mellett tudományosan is értékelhető, jelentős innováció a műhold mágneses stabilizálásának ötlete és kivitelezése.

Masat–1, Masat–2, Masat–3

Kovács Kálmán, az Egyesült Innovációs és Tudásközpont igazgatója, előadásában a magyar űrtevékenység új mérföldköveként méltatta a Masat–1 sikerét, majd a szakmai program második felében maguk az alkotók léptek a közönség elé. Kovács Zoltán az 59 napja kitartóan adó-vevő Masat–1 adatgyűjtő rendszeréről foglalta össze a tudnivalókat, Dudás Levente a kommunikációs rendszer működését mutatta be, külön kitérve a magyar fejlesztésű adó-vevő csipre, illetve az űrsufnituning csúcsára, a harcsázódamillal rögzített, 17 centiméteres fém mérőszalagra, ami a Masat–1 antennájaként tökéletesen bevált. Dudás Levente beszámolt arról is, hogy ezekben a napokban a másodlagos földi állomásról, Érdről tartják a kapcsolatot a Masat–1-gyel, mivel a tavaszi zivatar- és villámszezon kezdetével bevonták a műegyetem E épületének tetején lévő főantennát. Ez nem befolyásolja különösebben a Masat–1-től begyűjtött adatok mennyiségét, különös tekintettel arra, hogy nagy segítséget kapnak a világ rádióamatőreitől: jelenleg 139-en vesznek részt az adatgyűjtésben, az eddig rögzített körülbelül egymillió adatcsomag kicsivel több mint fele tőlük származik.

A félaktív mágneses stabilizációs rendszer működési elvét Várhegyi Zsolt mutatta be. A műhold éleihez rögzített egy darab állandó mágnes és két darab elektromágnes segítségével elvileg stabilizálni és szabályozni lehet az eredendően bukdácsoló, pörgő-forgó műhold mozgását. Az állandó mágnes a műhold működésének első két hetében sikeresen a Föld mágneses erővonalaihoz igazította a Masat–1 orientációját, ennek köszönhetően készülhetett több fotó is a déli féltekéről. Az elektromágneses stabilizálás tesztjét pár héttel ezelőtt kezdték, ennek eredményéről egyelőre még nem számolt be a fejlesztőcsapat (a tervek, remények szerint ha minden klappol, tetszés szerint tudják majd befolyásolni a műhold orientációját és fényképek készülhetnek majd az északi féltekéről is).

Cziffra Dávid a Masat–1 energiaellátásáról tartott előadást, tőle megtudhattuk, hogy a napelemek és az akkumulátor is a tervek szerint működnek. Eddig ezer töltési és kisütési cikluson van túl a rendszer, az energiaegyensúly mindig pozitív mérleget mutat, azaz amikor földárnyékban repül a műhold, akkor is jut tartalékolt energia a 2,2 voltos feszültséget igényló fedélzeti eszközök működtetésére. Cziffra Dávid a jövőre vonatkozó tervek közt említette többek között az irányítható, kinyitható napelemtáblák építését, az ezek révén nyert többletenergia több célú felhasználását.

A műhold agyáról, a fedélzeti számítógépmegtervezéséről és működéséről Temesvölgyi Tamás számolt be. A teljesen saját fejlesztésű szoftver által vezérelt számítógép is remekül működik, 59 napja fut gond nélkül minden alrendszere, működik az összes funkciója, aminek köszönhetően kétmillió adatcsomagot küldött (ebből kb. egymilliót rögzítettek is) és hatezer parancsot vett eddig. Ez különösen annak fényében tekinthető kiemelkedően megbízható működésnek, hogy a Masat–1 4 megabájtos memóriájú számítógépén nincs reset gomb, azaz nem lehet újraindítani, ha valami balul ütne ki. Horváth Gyula projektmenedzser az elhangzottak összefoglalásaként elmondta, hogy az 56 ezer mérnöki munkaórával 2500 alkatrészből összeállított, 48 ezer sornyi kóddal működtetett műholdat a tervek szerint hamarosan követik társai. „A Masat–2 és Masat–3 ötletei már a zsebünkben vannak." Horváth Gyula hangsúlyozta, hogy a PECS tagság jövőre lejár, és az ESA készen áll hazánk fogadására, és hogy az évi 6-8 millió eurós tagdíj túl azon hogy visszapályázható, 4-5 év múlva bőségesen megtérül az ESA-tagság révén megnyíló űripari beruházásoknak köszönhetően. Horváth Gyula zárásképp köszönetet mondott és jobbulást kívánt a nemrég térdműtéten átesett, lábadozása miatt távolmaradó Gschwindt András docensnek, BME Űrkutató Csoportjának vezetőjének.

Érme és bélyeg a műhold tiszteletére

Az előadások után az aulában bemutatták a Masat–1 sikeres pályára állása tiszteletére készült alkalmi bélyeget és emlékérmét, aminek nyitányaként meghallgatták az egybegyűltek a műhold aktuális morzejelét – a bélyeg és az érme kibocsátása alkalmából ugyanis a „MASAT–1 ON STAMP & COIN" üzenetet vehetik a rádióamatőrök a műholdról.

A Magyar Nemzeti Bank a Masat–1 formájához igazodó, négyzet alakú 1000 forintos címletű kupronikkel emlékérmét bocsátott ki, a magyar mérnökök, feltalálók technikai újdonságait, találmányait bemutató sorozat nyolcadik tagjaként. Az érmét Simon András, a Magyar Nemzeti Bank kommunikációs igazgatója, és a tervező, Bohus Áron mutatta be Péceli Gábor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorának bevezetője után. Az emlékérme előlapján, a Masat–1 jeleit fogadni képes antenna látható. Az antenna ábrázolása felett a „MAGYARORSZÁG” felirat, az „1000” értékjelzés és a „FORINT” felirat, az ábrázolás alatt a „2012” verési évszám és a „BP.” verdejel olvasható. Az emlékérme hátlapján a műhold látható, háttérben a Föld bolygó Európa felőli felülnézeti részlete, azon Magyarország területe kiemelve jelenik meg. A műhold stilizált ábrázolása alatt a „MASAT–1” és az „AZ ELSŐ MAGYAR MŰHOLD” felirat olvasható. Az emlékérme bal felső sarkában Bohus Áron tervezőművész mesterjegye található.

Az emlékérme kupronikkel ötvözetből (75 százalék réz, 25 százalék nikkel) készült, tömege 14 gramm, mérete 28,43*28,43 milliméter, szélei simák. Az emlékérméből legfeljebb 10 000 darabot vernek, készpénzforgalomban is használható 1000 forint névértékű fémpénzt a Magyar Pénzverő Zrt. forgalmazza, és 2012. április 12-től vásárolható meg a társaság érmeboltjában (Magyar Nemzeti Bank Látogatóközpont, V. ker. Budapest, Szabadság tér 8-9.), illetve a honlapján üzemeltetett webáruházban (www.penzvero.hu). A numizmatikai újdonság fényes verziója 2500, a matt 2300 forintba kerül, így igazából gyűjteményi darabnak számít, vagy éppen emléktárgynak érdemes eltenni, közértben való fizetéskor valószínűleg furcsán nézne rá a pénztáros, bár köteles lenne elfogadni, mint érvényes fizetőeszközt, mondta Simon András.

Az ünnepség második felében a Magyar Posta által kibocsátott, 310 forintos névértékű Masat–1 bélyeget mutatták be. Az alkalmi bélyeg, a hozzátartozó boríték és első napi bélyegző Hefelle Glória grafikusművész alkotása, a 30x40 mm-es bélyeget 250 000 példányban nyomtatta az Állami Nyomda. A bélyegen látható kép fő motívuma természetesen a Masat–1 műhold, amelynek hátterében a Föld és a magyar nemzeti lobogó látható.