Emberek közé készül az elmúlt század legerősebben várt fizikai vívmánya, a sündisznók és a reaktortavakban lakó pirinyó élőlények megváltója, a fúziós energia.
|
Magfúzió (fúzió):
| |
A fizikában több mint száz éve ismert tény, hogy könnyű atommagok egyesülésekor hatalmas energia szabadul föl, és hogy ilyen magfúzió (hidrogén-atommagok egyesülése hélium-atommagokká) zajlik a csillagok belsejében. A gond csak az, hogy az atommagok egyesítéséhez is hatalmas energia szükséges, és ha a láncreakciót sikerül is beindítani, szabályozni eddig még nem sikerült.
A maghasadást már tudjuk szabályozni, régóta, az atomerőművek szépen zümmögnek, csak a rádioaktív hulladékkal nem nagyon tudunk mit kezdeni. Egy fúziós erőmű nem termelne ilyen hulladékot, viszont annál több energiát! A csábító lehetőség a mai napig kihasználatlan, igazán nagy mennyiségű energiát termelő magfúziót eddig csak volt honfitársunk, Teller Ede és csapata hozott össze, mégpedig hidrogénbomba formájában.
forrás: Atomfórum
|
|
Az Egyesült Királyság atomfelügyeletének (UKAEA) szárnyai alatt működő kutatási programban olyan eszköz építésén dolgoznak, amelyben végre szabályozott energiatermelő fúziós reakciót hozhatnak létre - vagyis a létező legtisztább energiát.
Nagy hő, nagy nyomás
A fúziót legjobban a megfelelő körülmények között az égbolton látható nagy fényes égitest, a Nap illusztrálja. Csillagunk belsejében tizenötmillió fokos hőmérsékleten és százezer atmoszféra nyomásnál ugranak a hidrogénatomok héliumatomokká, óriási energiát felszabadítva ezzel - amely később nyarat okoz bolygónkon és egy csomó más helyen.
A Földön nem lehet a a csillagok belsejében uralkodó viszonyokat létrehozni. A magfúziót itt alacsonyabb nyomáson, és körülbelül háromszázmillió fokos hőmérsékleten állítják elő. A magas hőmérsékleten plazmává váló gázt erős elektromágneses erőtérben tartják fogva - az erre a célra kifejlesztett eszközben, a tokamakban.
Utasszállító helyett harcigép
|
JET plazma nélkül és plazmával
|
A fúziós kísérletek eddig az Európai Unió fúziósenergia-kutató programja keretei között az Oxford közelében található Culhamben folytak. Itt működik a JET (Joint European Torus), a világ legnagyobb tokamakja. A JET-ből 1997-ben fél másodpercre már sikerült 16,1 MW energiát kinyerni.
Brit kutatók most új konstrukciójú tokamakon dolgoznak. A MAST (Mega Amp Spherical Tokamak) nevű eszköz kisebb méreténél fogva sokkal nagyobb az energiahatékonysága.
"Az egész olyan, mintha harci repülőt építenénk, miután megépítettünk egy utasszállítót. Gyorsabb és hatékonyabb lesz jelentősebb fúziós energia termelésében." - mondta a BBC-nek Rob Akers, a kutatás vezetője, aki szerint pár évtized múlva már közepes méretű fúziós reaktorok szolgálják ki a nagyobb városok energiaigényét.
5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!