Sikeres egérméh-átültetés

A Mats Brännström svéd orvos által vezetett kutatócsoport a göteborgi egyetemen végezte a kísérletet, mely során a donor egerek V-alakú méhének egyik szárát ültették át a befogadó példányok hasüregébe, azok saját méhe mellé, írta a New Scientist. A transzplantált szervet rákötötték az egér érhálózatára. Néhány nappal később tesztekkel kimutatták, hogy a beültetett méh vérellátása teljesen normális volt, hasonló a sajátéhoz. A megtermékenyített petesejteket ezután mindkét méhbe beültették.

Háromból egy

A Journal of Endocrinology című belgyógyászati szaklapban közölt tanulmány szerint a beültetett méhben háromból egy, a saját méhben pedig háromból három petesejt fejlődött egészséges embrióvá. A terhességeket a kihordási idő kétharmadánál, 13 nap után etikai megfontolásokból megszakították.

Brännström azonban elmondta, hogy korábban, egy nem nyilvános kísérletsorozatban megvárták a szülést, és ekkor az egerek élő, egészséges újszülötteket hoztak a világra. "Ez a kísérlet mindenesetre a nyilvánosság számára is bebizonyította, hogy megvalósítható a méh átültetése, és ilyen módon terhesség is létrejöhet. A magzatok súlya és mérete ráadásul a saját és a beültetett méhben is azonos volt." - tette hozzá.

Két év múlva embereken is

Embereken végzett műtét esetében persze másként nézne ki a folyamat: az eredeti méhet először eltávolítanák, és a helyére ültetnék be az újat. Brännström szerint még legalább két évbe telik, míg módszerüket embereken is alkalmazni lehet.

Eddig embereknél nem sikerült méhet átültetni. A legígéretesebb próbálkozás egy 2000 áprilisában, Szaúd-Arábiában végzett műtét volt, ekkor a szerv 99 napig maradt a szervezetben. A problémát ebben az esetben vérrögök képződése okozta, melyek miatt leállt a szerv vérellátása. Szakértők szerint a legnagyobb veszélyt - mint a transzplantációknál általában - a szerv kilökődése jelenti.

Közvetlenül kötik rá

Brännström elmondta, hogy az ő módszerük azért lehet sikeresebb, mint a korábbiak, mert ők közvetlenül kötik rá a méh érhálózatát a vérellátó rendszerre, és nem használnak stentet (műanyag érprotézist), melyek az orvos szerint a korábbi transzplantációk sikertelenségét okozták. "Az egerek elképesztően bonyolult érhálózattal rendelkeznek, kevesebb mint egy milliméter átmérőjű véredényekkel. Az embereknél a nagyobb méretek miatt jóval könnyebben elvégezhető a műtét." - mondta.

Az orvosok genetikailag módosított egerekkel végezték a kísérletet, így gátolva meg a kilökődést. Ez a lehetőség emberek esetében nyilván nem megvalósítható, de Brännström szerint a méh kilökődése immunszupresszív szerek alkalmazásával ugyanúgy megakadályozható, mint más szervek átültetése esetén. Számos példa bizonyítja, hogy az átültetett szervvel rendelkező, immunszupresszív szereket szedő nők is képesek voltak egészséges gyermekeknek életet adni - tette hozzá.