További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Backgammonben a szoftver győzött
Ráadásul 1979-ben, a Carnegie Mellonon dolgozó Hans Berliner backgammon-programja legyőzte Luigi Villát, a sportág akkori világbajnokát. Ez volt az első alkalom, hogy egy gép megverte egy adott szakterület világelsőjét.
Megszületett a PROLOG
Fontos állomásnak számított az 1971-72-ben Alain Colmerauer és Philippe Roussel által, a Marseille-i Egyetemen az automatikus következtetés céljaira kifejlesztett (a PROGrammation en LOGique-ot rövidítő) programozási nyelv, a PROLOG, mely a logikai programozás legfőbb képviselője. 1974-ben átírták, s így még alkalmasabbnak bizonyult a logikai jellegű problémák (például az IF THEN) feldolgozására. Hamar "népszerűvé" vált: az MI-kutatók között, a LISP-t előnyben részesítő Egyesült Államok kivételével, szinte mindenhol az elsőszámú nyelvvé lett.
Keret-elméletek
A hetvenes években számos egyéb új módszert teszteltek, így Marvin Minsky keret-elméletét ("frame theory") is. A "keret" tulajdonképpen az információ megszervezésére, megjelenítésére alkalmazott metódusok, programozási technikák egyike, esetleg a benne található adatok használatára vonatkozó szabályokkal. Ugyan már foglalkoztak Minsky előtt is a problémával, de formálisan, számítógépekre alkalmazhatóan ő fogalmazta meg először.
|
Az elmélet szerint egy "keret" egyfajta miniatűr adatbázis, nyílásokkal, a nyílásokban pedig adatokkal. Globális és lokális nyílásokat különböztetünk meg: előbbiek általános jellegűek, "átörökítődnek", utóbbiak viszont csak egy adott részkeretre jellemzőek, más keretben nem fordulnak elő. A keretek több szintből álló szemantikus hálókkal jeleníthetők meg, az alapján, hogy egy információ központi fogalomnak számít-e az adott környezetben, vagy sem.
Legalul "terminális elemek, olyan rések állnak, melyek kitöltésükkel kapcsolatos feltételeket tartalmaznak. Ha egy ilyen terminális nem elégíthető ki, felvetődik a kérdés, melyik keretet kell ezután elővenni. A kiválasztást egy erre szolgáló háló segítségével algoritmizálni lehet. Az újonnan választott keretben már az az információ is felhasználható, mely az előző keret elvetéséből származik." ((Futó Iván (szerk.): Mesterséges intelligencia.))
Minsky keret-elméletét Eugene Charniak fejlesztette tovább (kifejezetten a nyelvfeldolgozásra), 1976-os dolgozatában (A Framed PAINTING: The Representation of a Common Sense Knowledge Fragment). A hétköznapi gondolkodás következtetési lépéseiből indult ki, a keretet sztereotipikus témákat megjelenítő statikus adatszerkezetként értelmezte.
Mesterséges víziók
Az MI-fejlesztésnek új impulzusokat adott David Marr (1945-1980), brit pszichológus (a neurofiziológiára és az MI-re szintén támaszkodó) munkássága, elsősorban "Vision" című, 1982-es, a kognitív tudományban mérföldkőként nyilvántartott, posztumusz könyve.
|
Marr, a látással foglalkozó dolgozatai mellett, kísérletet tett az információfeldolgozó-rendszerek három elemzési szintben történő általános leírására is: az első a rendszer komputációs szintje, a második a komputációhoz szükséges algoritmusokat és ábrázolásokat tartalmazza, míg a harmadik az alkalmazásra, a műveleteket végrehajtó gépezetre, hardware-re vonatkozik.
Douglas Lenat és a gépi tanulás
Lenat a hetvenes évek első felében dolgozta ki a számelméletet önmagától újra-felfedező Automatizált Matematikus (AM) programot. AM a kezdeti látványos sikerek után, a heurisztika korlátai miatt képtelen volt újabb felfedezésekre. A hibákból tanulva, a tudós mintegy öt évig fejlesztette EURISKO-t, AM utódát. EURISKO többek között saját magától tanult meg a Traveller TCS űrháborús játékot, és két egymást követő évben (1982, 1983) megnyerte az országos bajnokságot.