Az ember, a szuperorganizmus
Egy londoni kutatócsoport szerint az emberi sejtek nagy része nem nevezhető emberinek, a bennünk élő sejtek többsége baktérium. Ennek alapján az emberekre a 'szuperorganizmus' elnevezés sokkal inkább igaz, mint bármi más.
A kutatók szerint a láthatatan gombafonalak, amelyek lábujjaink között fejlődnek, vagy a beleinkben található több kilogrammnyi bakteriális anyag léte arra készteti a tudósokat, hogy a jövőben sétáló szuperorganizmusként aposztrofáljon minket. Vagyis a Földön élő hatmilliárd, emberi-, bakteriális-, vírus- és gombasejtekből összeálló lényt, akit jelenleg legtöbben embernek neveznek.
Megismerni az organizmus működését
A londoni Imperial College kutatói a Nature Biotechnology című lapban publikálták elméletüket, amelyben arra keresik a választ, hogy a mikrobák milyen módon állnak kapcsolatban az emberi testtel, írja a Wired magazin.
A kutatócsoport szerint a szuperorganizmus-elmélet a jövőben rendkívül sokat segíthet a személyreszabott gyógyszerek fejlesztésében, illetve az egészségmegőrzésben. Az egyetlen feladat ehhez, hogy megértsük a szuperorganizmusok működését. Az emberek ugyanis teljesen különböző módokon reagálhatnak a gyógyszeres kezelésre, attól függően, hogy milyen mikrobákat tartalmaz szervezetük.
A sejtek nagy része baktériumsejt
A tudóscsoport elsősorban a baktériumokra koncentrált. Testünkben több mint ötszázféle baktérium és több száztrillió sejt létezik. Ezek közül csak néhány trillió az emberi sejt, a maradék - tehát a sejtek nagy része - a baktériumoké.
Mindezt természetesen szerencseként is felfoghatjuk, miután a baktériumok rendkívül hasznosak az életben. Védelmet nyújtanak különböző fertőzések ellen, mégpedig úgy, hogy szorosan együttműködnek immunrendszerünkkel.
Nem elég ismerni a génállományt
Az emberi génállomány szekvenciáinak feltérképezése után a tudósok hamar belátták, hogy a következő lépés annak a megértése, hogy az emberi gének hogyan lépnek kapcsolatba a környezettel, hogyan növelik vagy csökkentik a betegségek kialakulásának kockázatát, vagy hogyan hatnak az öregedésre.
"Az emberi génállomány önmagában kevés információt nyújt. Ahhoz hogy megértsük például azt, hogy a bélben található mikrobák hogyan hatnak a testre, további kutatásokra van szükség" - nyilatkozta Jeremy Nicholson, az Imperial College biológusa, a kutatás vezetője. A professzor szerint az 'ember, mint szuperorganizmus'-elmélet a gyógyszerkutatásokban segíthet elsősorban.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
