Orsolya
7 °C
15 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Tudnak számolni a majmok

2002.09.09. 14:45
Az MIT kutatói szerint a majmok - és így valószínűleg az emberek is - rendelkeznek olyan specializált agysejtekkel, amelyek képesek vizuális ingerek alapján mennyiségeket felismerni. Egyesek szerint a felfedezés bizonyíték arra, hogy a mégoly kifinomultnak tartott emberi képességeknek is, mint a számolás, biológiai alapjuk van.
Andreas Nieder és kollégái, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatói makákókon vizsgálták az agy mennyiségfelismerő képességeit, írta a Nature. A majmoknak olyan papírlapokat mutattak, amelyeken 1 és 5 közötti számú folt volt látható, és közben elektródákkal mérték a a majmok prefrontális agykérgében (a homloklebeny elülső részében) található neuronok reakcióit.

Világosan felismerhető volt, hogy egyes sejtek egy foltra, mások kettőre, megint mások háromra reagáltak és így tovább. A tudósok szerint minden sejtnek van egy "saját" száma, ami választ vált ki belőle. Nem hat viszont az agysejtekre a foltok mérete, alakja vagy elrendezése. A kutatók tanulmányukat a Science című folyóiratban jelentették meg.

Specializált sejtek

A sejtválaszokat grafikonon ábrázolva a görbe minden sejt esetében a "kedvenc" számnál tetőzik, és kétoldalt ellaposodik. Ez megmagyarázhatja, hogy az állatok miért képesek a nagy különbségeket könnyebben észrevenni, mint a kisebbeket: kevesebb az átfedés a különböző specializált sejtek válaszai között.

A nagyobb számokra érzékeny neuronok görbéi laposabbak, azaz ezek a sejtek csak nehezebben képesek pontosan meghatározni a mennyiséget. Ez egybevág a számérzékelésnek azzal a jellemzőjével, hogy mind az állatok, mind az emberek csak lassabban tudnak többtagú csoportok között különbséget tenni, mint kevesebb darabból állók között.

Biológiai alap

Stanislas Dehaene, az orsay-i Frédéric Joliot kórház neurológusának - szintén a Science-ben közölt - cikke szerint e felfedezés bizonyíték arra, hogy "még egy ilyen, kifinomultnak és a kultúrában gyökerezőnek tartott viselkedésnek is biológiai alapja van". Dehaene szerint a nagyobb számok esetében a sejtek már inkább a körülbelüli mennyiségre reagálnak, mintsem a különálló számokra.

Sok állat képes különbséget tenni az egyes számok között, hívta fel a figyelmet Dehaene: a galambok például még az ötven darabból álló csoportokat is képesek felismerni, és el is tudják azokat különíteni a 49 tagúaktól.

A békák is számolnak

A Nature Neuroscience-ben múlt héten megjelent tanulmány szerint a hallásközpontban található sejtek szintén rendelkeznek hasonló képességgel. A fakúszó békák egyik faja (Hyla regilla) két típusú hangjelzéssel kommunikál: van egy agressziót kifejező jelzése a többi hímnek és egy csábító brekegése a nőstényeknek fenntartva. A két jelzésnek csupán a gyorsasága eltérő. Gary Rose, az utahi egyetem biológusa szerint a békák idegsejtjei a gyors és a lassú ritmus között képesek különbséget tenni.

A nőstény békák neuronjai csak akkor jeleznek, ha legalább öt gyors hangot hallanak, figyelte meg Rose. Ha a hangok időben túl közel vagy túl távol vannak egymástól, a nőstény "számlálója" lenullázódik. Rose szerint ez olyan, mintha nem is a hangokra, hanem a közöttük lévő szünetekre reagálnának a sejtek.