Paulina
16 °C
18 °C

Műholddal kutatnak a régészek

2008.04.07. 21:40
Magyarországon is találtak már régészeti lelőhelyeket műholfelvételek alapján. A módszer drága, de egy jó felvétel megmentheti a leleteket.

A műholdas régészet napjainkban még gyerekcipőben jár, ám a távérzékelés e módszerének beláthatatlanok a lehetőségei az archeológiai kutatásokban - mondta Sánta Gábor régész, a Szegedi Tudományegyetem tanársegéde az MTI-nek. A tudós annak kapcsán nyilatkozott, hogy előadást tart az űrkutatás egyik érdekes alkalmazásáról, a műholdas régészetről a Magyar Nemzeti Múzeumban kedden kezdődő 33. Nemzetközi Restaurátor Konferencián.

Drága felvétel

Ezek a kutatások ma még kezdeti stádiumban vannak, elsősorban azért, mert a régészeknek egyméter alatti felbontású felvételekre van szükségük. Ezekhez ugyan hozzá lehet jutni, de rendkívül drágán: egy-egy felvétel akár több százezer dollárba is belekerülhet. Ekkora összeget azonban még egy kutatóintézet sem mindig engedhet meg magának. A tudós szerint a műholdas távérzékelés lesz a jövő útja a régészetben, mivel korlátlanok a lehetőségei. A technológia egyaránt alkalmas a jól ismertnek vélt területek újbóli vizsgálatára, a nehezen kutatható területek feltárására, és az eleddig ismeretlen régészeti lelőhelyek felfedezésére, feltérképezésére is.

Egy bizonyos színképtartományban fényképezve az űrből a Föld felszínét, a felület megjelenése más és más lesz, amennyiben a talaj egy elpusztult épület maradványait, vagy esetleg egy gödröt rejt. A műholdas felvétel során a speciális kamerák, amelyek meghatározott színképsávokban látnak, a felület minőségéről, anyagi szerkezetéről is szolgáltatnak információt, magyarázta Sánta Gábor.

Egyiptomtól az Alföldig

A módszer további előnyeihez tartozik, hogy a műholdas távérzékelés lehetővé teszi a nagyon érzékeny leletek, régi műtárgyak külső behatás nélkül vizsgálatát, kiiktatva ezzel a kutatások során a rongálódás, megsemmisülés veszélyét. Bár a világ más országaiban is kezdeti stádiumban vannak ezek a kutatások, a műholdas távérzékelés módszerét már több helyen alkalmazták sikerrel. Így Franciaországban műholdas régészet segítségével római kori villákat tártak fel a segítségével, Közép-Amerikában pedig maja városok szerkezetét térképezték fel.

A kutató példaként említette Egyiptomot, ahol a Nílus deltájában egy olyan lelőhelyet sikerült felfedezni a műholdas technológiával, amelyet az áradások miatt már olyannyira elfedett az iszap, hogy klasszikus régészeti módszerekkel nem igazán deríthettek volna fel. Sánta Gábor elmondta, hogy a módszert már Magyarországon is sikerrel alkalmazták. Dél-Alföldön az M43-as autópálya építését megelőzően a nyomvonalon több régészeti lelőhelyre bukkantak.