Közel már a szuperember

Mert a mesterséges izomból, amellyel a MIT biorobotikai laboratóriumában kísérleteznek, a középtávú jövőben szupermenruhákat gyárthatnak, amelyek beépített műanyag izmaikkal elősegíthetik, a fentebb taglalt emberefeletti cselekedetek végrehajtását.

Izomkalap, izomkabát

Akik nagyot ugranak A képen nem a cikk szereplői láthatók

Az elektrodinamikus polimerektől mozgó műanyag izom keveset fogyaszt ugyan (áramot), de rugalmassága és ereje egyelőre meg sem közelíti az emlősizomét. A mérnök John Madden és a kémikus Timothy Swager által kikisérletezett anyag azonban közelebb áll a hagyományos izomhoz, mint eddig bármi - némi ipari fejlesztés valóban használható dolgokat produkálhat.

Madden és Swager annyira bízott a műizom jövőjében, hogy legott céget alapítottak Molecular Mechanisms néven. Igéretük szerint fél éven belül olyan működő műizom-prototípusokkal állnak elő, amelyek alapul szolgálhatnak a harci repülőgépek antigravitációs ruháinak, később az ugyancsak a hadseregnek szánt szupermenszerkóknak. "Tessék elképzelni, milyen pszichológiai visszaesést okoz az ellenségnek, ha olyan katonákkal kerülnek szembe, akik hat métereseket ugranak." - spekulál Swager.

Harmonikában a természettel

Polipyrrol

Az elektroaktív polimerek kutatása az elmúlt évek során olyan molekulákkal kísérletezett, amelyek elektromos töltés hatására valamilyen oldóanyagot magukba szívva megváltoztatják alakjukat. Maddenék a polipyrrollal dolgozva jutottak el a tutihoz: cikcakkos molekulájuk töltés hatására harmonikaszerűen összeugrik.

A kikísérletezett anyag működése így rendkívül hasonlít az állati izomszövetéhez. A különbségek megállapítása ennél könnyebb: a mesterséges izom leginkább egy remegő fekete szigszalagra hasonlít - szakítószilárdsága százszorosa a természetes izomszövetének.

Zokni, fogkrém, akciófigura

Műizom flakonnal Nehezen kezelhető

Madden és Swager kezdetben azért kevésbé elszállt alkalmazásokon törik fejüket: először egy trombózisgátló masszázszoknit szeretnének kifejleszteni. A továbbfejlesztett szigszalag ugyanakkor szívizompótlásként és hasonló orvosi problémák megoldásaként is alkalmazható lesz.

A mesterséges izmot alkotó anyagok előállítása nem nevezhető drágának: a költségek kilónként egy dollárra rúgnak. A kutatók így a tömegeket is becélozták: elképzeléseik szerint egy-két éven belül forgalomba kerülhetnek a gombnyomásra magukat kinyomó fogkrémes tubusok és önmozgó akciófigurák.

A Molecular Mechanisms-en kívül egyetlen cég foglalkozik még mesterséges izom fejlesztésével: az eltérő technológiával hasonló eredményeket elért svéd Micromuscle.

Stallone, a robotkarok Kaszparovja

Az eddigi egyetlen mesterséges izomról szóló könyv szerzője, Yoseph Bar-Cohen, a NASA vezető tudósa rendkívül lelkesítőnek találja Madsen és Swager eredményeit. "Izgalmas módon, immár azon gondolkodhatunk, hogy másoljuk a természetet. Fogaskerekek és csapágyak helyett hamarosan csak egy nagy izompacát veszünk, bedrótozzuk és tetszőleges formára alakíthatjuk."

Bar-Cohen közölte, bárki kihívhatja egy szkandermeccsre az a műbicepszes robotkart, amelyet ő és kutatócsapata készítenek a NASA-nál. Maddenék tartják a tétet: igéretük szerint szupermenruhában próbálkoznak majd a gonosz robotkar lenyomásával. Stallone, te nem jössz?