Nanotechnológiát az ételbe!
A tej piros színre vált, ha lejár a szavatossága, és a rántott szelet sütéskor nem szív fel zsiradékot: mindez a jövőben a nanotechnológia révén lehetségessé válhat - írta a Joghurt hazugság című könyvben Marita Vollborn und Vlad D. Georgescu. A könyvet az osztrák Campus Verlag adta ki és az ORF osztrák közszolgálati televízió online híroldalán számoltak be róla. A nano-étel nem valami diéta egészen kicsi adagokkal, hanem egy olyan eljárás eredménye, amelynek során élelmiszeripari mérnökök terveznek az atomok és molekulák méreteiben ételeket.
Már vannak nanoételek
A gazdasági újságíróként dolgozó, végzettsége szerint vegyész Vlad Georgescu az ORF rádióban elmondta: "íz, aroma és szín tekintetében már a ma is nagyon sok mindent meg lehet tenni, de ehhez egy nagy cég laboratóriumai szükségesek. A cégek pedig titkolóznak, de azt azért már lehet tudni, hogy világszerte kereken 150 nano-étel van már a piacon."
A fejlesztés irányai ígéretesek, ilyen például kifejleszthető olyan csoki, amely hőségben sem ereszt magából szürke színű kakaóvajat. A nanofagylalt is előnyös lenne, - mindenki ismeri azt a jelenséget, amikor a fagylaltok a mélyhűtőben kristályossá válnak. A folyamat belülről kifelé zajlik, de a nanotechnológia révén meggátolható, sőt, még a fagyi zsírtartalma is csökkenthető, vélekedett a szerző.
Szabályozatlan terület
A könyv a titánoxidot nevezte meg csodatevő anyagként, illetve a még nem piacérett nanoméretű kerámiakapszulát hozta fel, amely képes a sült krumpliról vagy a rántott húsról lepergetni a zsírt, vagy az olajat. "Ezek jelenleg laboratóriumi kísérletek, de érthető, ha a gyorséttermek érdekeltek abban, hogy ilyen étolajat használjanak". Ugyanakkor az még külön kérdés, mikor vizsgálják meg a különböző mellékhatásokat - írják a szerzők, akik szerint gondot jelent, hogy az Európai Unióban nincs külön kötelezettség arra, hogy a gyártók feltüntessék áruikon a nanotechnológia alkalmazását.