A kutatók az ágakat is hasonlóképpen hozták létre: az eredetinél kisebb aranyrészecskéket szórtak szét a törzseken és ismét gázt fújtak rá. Az ágakra egyébként még kisebb leveleket is növesztettek, írta a Science News.
Fényes bravúr
Az elágazások sűrűségét és az ágak vastagságát az aranyrészecskék számának és méretének a szabályozásával, a részegységek anyagát pedig különböző anyagokat tartalmazó gázok segítségével határozták meg a kutatók. Az egyik kísérletben például galliumfoszfid törzset és galliumarzenid-foszfid ágakat növesztettek, így szerintük a félvezető műnövény fénykibocsátó diódaként vagy fényelnyelő napelemként is működhet.
A Berkeley egyetemen dolgozó Peidong Yang szerint lenyűgöző a svédek munkája, mivel a háromdimenziós nanoszál-struktúrákból felépített napelemek sokkal hatékonyabbak lehetnek a mai modelleknél. Samuelson vállalata, a QuMat Technologies már tervezi a technológia kereskedelmi bevezetését.