Hedvig
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Fényantennát készítettek nanocsövekből

2004.09.21. 12:00
Rádióhullámok több mint száz éve keringenek mindenütt a levegőben, mindenféle televíziós és rádiós adást szállítva, és hamarosan ugyanez lesz a helyzet a fénnyel is. Amerikai kutatók ugyanis olyan miniatűr antennát készítettek, amely a fénysugarakkal szállított adatokat képes fogadni. A tudósok szerint a szénnanocsövekből álló szerkezet optikai televíziók és napelemek alapját képezheti.
A rádióhullámok a fényhullámokhoz hasonlóan rezgő elektromos mezőből állnak. Amikor a rádiohullám az acél antennához ér, abban elektronok indulnak meg előre és hátra, és ennek az áramnak a felerősítésével a fogadott jel hallható hanggá alakítható át. Az antenna és a fogadott hullám hosszának nagyjából meg kell egyeznie, amely a méterekben mérhető rádiós hullámhosszok esetében még nem okoz különösebb problémát, a fények hullámhossza azonban alig néhány száz nanométer. Ami nagyságrendekkel kisebb egy gombostű fejénél.

A massachusettsi Boston College fizikusai ezért nanoméretű széncsövekből készítettek antennát. Az átlagosan ötven nanométer átmérőjű csövek ideális miniatűr antennák, mivel jól vezetik az elektromosságot és az elektronok szabadon mozoghatnak a csövekben. Yang Wang és kollégái a megvilágított csövekben áramot mutattak ki, amelyet a másodpercenként ezerszer fel és alá rohangáló elektronok hoztak létre.

Mindent lát

A projektben részt vevő Zifeng Ren a Nature tudományos magazinnak elmondta, hogy különböző átmérőjű csöveket készítettek, ezért az eszköz mindenféle látható fényt képes érzékelni. A kutatócsoportnak azt is sikerült bebizonyítania, hogy a fények elektromos mezeje felelős az áram kialakulásáért. Ugyanis amikor az elektromos mező merőlegesen állt a csövekre, nem volt elektronikus válasz.

Mark Welland, a Cambridge egyetem nanotechnológiai szakértője megdöbbent az eredmények láttán, és azt reméli, hogy a fejlesztés előremozdíthatja az optikai alapokon működő számítástechnikát. A szén nanocsövekből álló átalakító ugyanis ezen számítógépek gyors adattovábbító fényjeleit elektromos jellé alakíthatja át, amelyet a hagyományos külső eszközök is kezelnek. Szerinte a nanocsövekkel teljesen újszerű napelemek is előállíthatóak, amelyek minden eddiginél nagyobb hatásfokkal képesek áramot termelni.