Megoldódott az elvesző neutrínók rejtélye

A neutrínók a csillagok normális élete során, illetve a felrobbanó szupernovákban keletkeznek nagy számmal, és aztán akadály nélkül áthaladnak minden anyagon. A Napból érkező neutrínók számát ki lehet számítani, de a közvetlen megfigyelésükre nincs lehetőség, mivel nem rendelkeznek elektromos töltéssel és tömeggel sem. Igen ritkán közvetve kimutathatók: amikor összeütköznek egy másik részecskével, apró felvillanás képződik (Cserenkov-sugárzás).

Eddig nem találták a neutrínókat

Mostanáig azonban mindössze a Nap által sugárzott neutrínók alig egyharmadát sikerült megtalálni. Ez a detektorok hibája is volt, mivel a hatalmas tartályokban sima vízzel várták az ütközéseket. A kanadai Sudbury neutrínó obszervatóriumban (SNO) azonban 2300 méterrel a földfelszín alatt, egy felhagyott régi nikkelbányában nehézvízzel dolgoznak, és így a rejtélyes részecske mind a három típusát fel tudják deríteni. Az SNO napokban kiadott közleménye szerint ezeket összeszámlálva kiderült, hogy megtalálták az elveszettnek hitt neutrínókat.

Nem vész el, csak átalakul

Bizonyosnak látszik, hogy a Naptól a Föld felé tartva a részecskék kétharmada megváltoztatta a típusát. Ezt a képességüket már korábban bebizonyították egy japán detektor segítségével. Most Kanadában sikerült ezeket az eredményeket igazolni, és tovább finomították a neutrínó tömegét megbecsülő számításokat.

Ennek alapján a neutrínók a világűr 90 százalékát kitevő rejtett "sötét anyag" alig egy százalékát adhatják. Hogy a fennmaradó rész miből áll, elég ideig gondolkozhat rajta az emberiség. A neutrínó-kibocsátás ugyanis lassítja a Nap égését. Enélkül a Föld központi csillaga sem húzta volna 4,5 milliárd évig.