Judit
2 °C
7 °C

Alfred Nobel hagyatéka a tudománynak

2000.10.10. 17:11
A világ kétségkívül legrangosabb kitüntetésének alapítója a kalandos életű svéd gyáros, Alfred Nobel volt, aki jelentős vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg. Nobel élete végén, feleség és család híján döntött úgy, hogy pénzét a béke céljaira és az emberiség jótevőinek jutalmazására fordítja, így 1895. november 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta. 1890-ben kelt első végrendeletében még csak az élettan és az orvostudomány művelőire gondolt, a kitüntetés végleges formáját 1895. november 27-én kelt harmadik, svéd nyelven írt végrendeletében határozta meg.

Alfred Nobel
Jelentős vagyonát a dinamit feltalálásával alapozta meg
A díjkiosztó bizottság

A fizikai és a kémiai díjakat a Svéd Tudományos Akadémia; az élettani, illetve orvosi díjakat a stockholmi Karolina Intézet; az irodalmi díjat a stockholmi Akadémia; a béke előmozdításáért adandó díjat pedig a Norvég Stortinget (Parlament) tagjaiból választott, öt személyből álló bizottság ítéli oda. Ezeken kívül 1969 óta a közgazdaságtudomány legjelesebbjeinek, az eredeti Nobel-díjjal erkölcsileg és anyagilag egyenértékű, de a svéd állam által alapított Alfred Nobel-emlékdíjat osztanak. A díjjal a szabályok szerint csak élő személyeket tüntetnek ki, de kétszer, Erik Karlfeldt svéd költő és Dag Hammarskjöld volt ENSZ-főtitkár esetében, kivételt tettek. A kialakult gyakorlat szerint a díjak megoszthatók, de legfeljebb három személy között, és nemzetközi szervezetek is megkaphatják.

Döntési procedúra

A fenti intézmények minden ősszel levélben kérnek javaslatot a világ vezető tudósaitól; a javaslatoknak február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést októberben hozzák nyilvánosságra. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki, a kitüntetettek egy érmet, egy oklevelet és nem utolsósorban egy nagyobb összegű csekket kapnak. A díj átvétele határidőhöz kötött, ennek elmúlta után csak az érem és az oklevél jár, a pénz nem. A pénzösszeg nagysága a Nobel Alapítvány bevételeinek függvényében évről évre változik.

Miért nincs matematikai Nobel-díj?

Számos feltételezés és mendemonda él a köztudatban arról, miért nem gondolt végrendeletében Nobel a matematikusokra. Az egyik szerint a dinamit-gyáros házvezetőnőjének nem tudta megbocsátani, hogy egy matematikussal szökött el tőle, bár Nobel életrajzában a nélkülözhetetlen alkalmazott romantikus szökéséréről semmi adat nem található. Egy másik verzió szerint szintén nőügy áll a döntés hátterében, Nobelnek ugyanis volt egy harminc évvel fiatalabb bécsi barátnője, Sophie Hess, akit egy ízben félreérthetetlen szituációban kapott rajta egy matematikussal. Állítólag ez késztette arra, hogy a Nobel-díj megalapításakor kihagyja az alapítvány szabályzatából a matematikát.


Nem tudott többet a négy alapműveletnél?

Életútjának tanulmányozói közül néhányan úgy vélik, a matematika annak köszönheti mostoha sorsát, hogy Alfred Nobel soha nem részesült magasabb oktatásban a matematikához pedig egyáltalán nem értett. Rendszeres tanulmányai, amelyeket magánúton folytatott, már 16 éves korában befejeződtek, egyetemre nem járt, kémiai ismereteit egy orosz szerves kémikustól, Zinintől szerezte. A Nobel életútját tanulmányozók szerint matematikai ismeretei nem haladták meg a négy alapműveletet, és biztos, hogy találmányainak kidolgozása sem igényelt többet.

Béke Nobel-díj esélyesek

Noha hivatalosan nem teszik közzé a Nobel-békedíjra jelöltek listáját, azt lehet tudni, hogy köztük van Bill Clinton és a korábbi demokrata elnök Jimmy Carter is. Békedíjra jelölték George Mitchell szenátort is, az északír békefolyamatokban tett erőfeszítéseiért, valamint Martti Ahtisaari korábbi finn elnököt és a volt orosz miniszterelnököt, Viktor Csernomirgyint, mindkettejüket a Balkán békéjének elősegítéséért. A békedíjakat pénteken ítélik oda, az érmeket, az okleveleket és a csekket pedig december 10-én vehetik át a kiválasztottak a svéd királytól Stockholmban.

Akinek nem kellett a díj
Allvar Gulstrand svéd fizikus az 1911. évi fizikai Nobel-díjat azért hárította el, mert a látás fizikájával kapcsolatos eredményeiért egyidejűleg az élettani díjra is jelölték. Gullstrand, aki a fizikai díjakkal foglalkozó bizottság tagjaként értesült a döntésről, inkább az élettani díjat választotta. Miután a náci uralom alatt bebörtönzött Carl von Ossietzkyt békedíjjal tüntették ki, Adolf Hitler megtiltotta, hogy német állampolgárok elfogadják a Nobel-díjat. Emiatt az 1938. és 1939. évi kémiai díjakat Richard Kuhn és Adolf Butenandt, az 1939. évi fiziológiai díjat pedig Richard Domagk csak a háború után vehette át.

Az 1958 évi irodalmi Nobel-díjat Borisz Paszternáknak ítélték, ám a szovjet hatóságok nyomására nem fogadta el a kitüntetést. Jean Paul Sartre ezzel ellentétben elvi megfontolások alapján utasította vissza az 1964-es irodalmi Nobel-díjat.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?