"Gorcsev Iván, a Rangoon teherhajó matróza még huszonegy éves sem volt, midőn elnyerte a fizikai Nobel-díjat. Ilyen nagy jelentőségű tudományos jutalmat e poétikusan ifjú korban megszerezni példátlan nagyszerű teljesítmény, még akkor is, ha egyesek előtt talán szépséghibának tűnik majd, hogy Gorcsev Iván a fizikai Nobel-díjat a makao nevű kártyajátékon nyerte el Noah Bertinus professzortól, akinek ezt a kitüntetést Stockholmban, néhány nappal előbb, a svéd király nyújtotta át, de végre is a kákán csomót keresők nem számítanak; a lényeg a fő: hogy Gorcsev Iván igenis huszonegy éves korában elnyerte a Nobel-díjat."
– Rejtő Jenő: A tizennégy karátos autó
Michael Sanchez, a Berkeley 22 éves diákja szerdán gondolt egy nagyot, és délután fél ötkor szerzett magának egy Nobel-díjat. Igaz, hogy nem a tudományos életben elért eredményével, hanem egy álkulccsal, és az sem mellékes körülmény, hogy a díj az egyetem Lawrence tudományos csarnokában volt egy vitrinbe zárva. A Nobelt a terem névadója, Ernest O. Lawrence kapta még 1939-ben.
Poénból tette
Az intézmény dolgozói csütörtökön fedezték fel a díj eltűnését, és azonnal bejelentést tettek, a helyi rendőrség még az Interpollal is felvette a kapcsolatot. Sanchezt végül egy barátja buktatta le, akinek a tolvaj megmutatta a zsákmányt. A diákot azonnal őrizetbe vették, és jelenleg a kaliforniai Dublinban található Santa Rita börtönben raboskodik, amíg valaki le nem teszi érte a 10000 dolláros óvadékot.
Sanchezt rögtön kirúgták a múzeumból, ahol dolgozott – a múzeum része a Lawrence csarnok is, a tolvaj így tudta észrevétlenül ellopni a díjat. Az egyetem még nem döntött, hogy csak felfüggesztéssel büntetik a diákot vagy kicsapják. Sanchez egyébként a letartóztatása után együttműködő volt. A kérdésre, hogy miért lopta el a díjat, csak annyit mondott: "poénból".
Magyar is nyerhette volna
A díjat csütörtökön adták vissza az egyetemnek, de nem tették vissza vitrinbe. Egy új, biztonságosabb tárolót terveznek neki, és csak 2008 májusában, a csarnok felépítésének 40. évfordulója alkalmából teszik újra közszemlére. Az új vitrin készítése a történtektől függetlenül tervbe volt véve.
Ernest O. Lawrence építette a világ első ciklotronját (a részecskegyorsító egyik típusa) 1930 és 1932 között, ezért kapta a Nobelt – annak ellenére, hogy a magyar Gaál Sándor már 1929-ben közölte a ciklotron működési elvét. Lawrence Nobel-díja volt az első, amit nem magánegyetemen dolgozó tudós nyert. A tudós később a második világháborúban az atombomba fejlesztésének egyik vezéralakja volt. Lawrence 1958-ban halt meg, majd miután 2003-ban a felesége is távozott az élők sorából, a családja a tudós több díját is a Berkeley múzeumának adományozta.