A Föld népességének négyötöde a legelterjedtebb 83 nyelv valamelyikét beszéli, a kisebb nyelvek közül pedig 3500-on osztozik a populáció két ezreléke - hangzott el az amerikai Living Tongues Institute nyelvkutató intézet konferenciáján. A beszélt nyelvek feléhez semmiféle írás nem tartozik, így ha meghal a nyelvet beszélő utolsó ember, eltűnik vele minden emlék is a népről, aminek az anyanyelve volt.
A nyelvpusztulás szempontjából legveszélyeztetettebb hely ma Észak-Ausztrália, ahol 153 bennszülött törzs nyelve áll a kihalás szélén, ahogy a fiatalok beköltöznek a városokba és angolul beszélnek, az öregek pedig lassan meghalnak. Vannak olyan nyelvek, amelyeket a szó szoros értelmében csak maroknyian beszélnek, mint a Magati Ke, vagy a Yawuru, amelyeket csupán három-három ember ért, vagy az Amurdag törzs nyelve, amit már csak egyetlen bennszülött beszél.
Nyelvpusztítás központi utasításra
Közép-Amerikában hasonló a helyzet: a dzsungelben élő pici elszigetelt törzsek elhagyják a saját nyelvüket, hogy a spanyolra vagy portugálra álljanak át, és ezzel kommunikálni tudjanak a külvilággal. 113 haldokló nyelvet jegyeztek fel a nyelvészek, főleg Brazíliában, Peruban, Kolumbiában és Bolíviában. Kelet-Szibériában a kormány kényszeríti rá az őslakosokra az orosz illetve a kínai nyelv használatát - ez 23 kisebb helyi nyelvet fenyeget kipusztulással.
Az indiánok sírba viszik a nyelvüket
Észak-Amerikában két veszélyeztetett zónát tartanak számon. Texas és Új-Mexikó vidékén a rezervátumokban élő indiánok anyanyelvei tűnnek el (40 nyelv van végveszélyben), köztük a Yuchi törzsé, aminek egyetlen rokon nyelve sincsen, és egyetlen más nyelvre sem hasonlít sem a szókincse, sem a nyelvtana. A másik veszélyzóna Kanadában, és Oregon állam környékén van, itt 54 olyan nyelv létezik, aminek a legfiatalabb ismerője is 60 évnél idősebb. Az Oregon állambeli Siletz rezervátumban 27 nyelv pusztult ki egy évszázad alatt, mert a helyi iskolákban a Tolowa indiánok nyelvét tanítják minden törzs tagjainak.