Olvad az Északi-sark

A címlapról ajánljuk

Az Északi-sarkon ezekben a napokban egy különleges természeti jelenség játszódik le, amely összefügghet a Föld sokat emlegetett felmelegedésével. Vélhetőleg évmilliók óta először fordul elő, hogy megolvadt a sarki jég. Ahelyett, hogy méteres vastagságú jégpáncél fedné a környéket, az Északi-sarkon most néhány száz méter átmérőjű vízfelület terül el. A jelenséget a hétvégén fedezték fel a klímaváltozást vizsgáló kutatók, amikor sarki túrára tartó turistákat kísértek el az orosz Jamal jégtörő fedélzetén

Megszakadt a sarki jég folytonossága

"Olvad az Északi-sark" - jelentette ki James McCarthy oceanográfus, aki egyben a Harvard egyetem összehasonlító állattani múzeumának igazgatója. A tudósok szerint ez a jelenség utoljára 50 millió évvel ezelőtt fordulhatott elő.

A földtörténet utolsó olyan korszaka, amikor legalábbis a déli-sarkvidéki területeken trópusi vegetáció élt, az 55 millió évvel ezelőtti eocén lehetett. Akkoriban az Antarktisz még közelebb helyezkedett el az Egyenlítőhöz, és a kontinensek vándorlása során jutott el a Föld legdélebbi pontjára.

"Remélem, hogy a felfedezésünk végre felrázza az embereket" - jelentette ki Malcolm McKenna, az American Museum of Natural History paleontológusa, aki feleségével és 100 másik utassal együtt turistaként utazott a Jamal fedélzetén az Északi-sarkra. "Ha már a sarki jég is olvad, legfőbb ideje tenni valamit!" - mondta McKenna.

A norvég Spitzbergáktól a sarokig tartó útján a Jamal végig olyan vékony jégrétegekbe ütközött, amelyen a gyenge sarkvidéki nap is képes volt átsütni. A NASA egyik kutatóintézete, a Goddard Space Science Institute szerint műholdképek bizonyítják, hogy az utóbbi 50 évben 45 százalékkal csökkent az északi-sarki jégréteg vastagsága.

Mivel az arktikus jégmező a víz felszínén terül el, az olvadás nem emeli meg a világtengerek szintjét. Viszont a jégsapka - viszonylagos védtelensége miatt - sokkal érzékenyebben reagál a klímaváltozásra, mint a Déli-sarkon elterülő ellenpárja, ott ugyanis a jég nagyobbik része több száz méter vastagságban, a szárazföldön fekszik.

A felfedezés nyomán újból fellángolhat a vita a sarki jégkéreg korábban már felfedezett olvadásának lehetséges okairól. Míg a környezetvédők bolygónk általános felmelegedését, az úgynevezett üvegházhatást teszik felelőssé, mások "természetes okokat" sejtenek a jelenség mögött, amely szerintük idővel elmúlik.