További Tudomány cikkek
Műholdkép az aprozodó jégtömegről |
Korábban a kutatók úgy vélték, a jégmezők 10 fokkal is hidegebbek annál, hogy lehetséges volna darabokra szakadásuk. Az összegyűlő olvadékvíz viszont azt mutatja, hogy még az ilyen alacsony hőmérséklet mellett is közel van a jég a kritikus határhoz - mondta Ted Scambos, az NSDIC tanulmányának egyik szerzője.
A tengerszint emelkedik
Néhány szakértő úgy véli, hogy ha az úszó jégmezők letöredeznek, a mögöttük lévő védtelen jég még gyorsabban elolvad. Ha a jég feldarabolódásának folyamata a jelenlegi kétszerese volna, azzal a világtengerek vizének szintje évente 1mm helyett 1,2 mm-rel emelkedne.
Scambos és kollégái a Larsen jégmező műholdképeit vizsgálták, hogy meghatározzák az olvadt víz szerepét a jég feltöredezésében. A modelljük képes volt bizonyítani, milyen hatékonyan repesztik a jeget a felszínen álló tócsák.
Találtak 5 és 15 méter mélységű repedéseket, színig telve vízzel. Egy ilyen ék képes kettéhasítani egy 200 méter vastag jégmezőt. Scambos meglátása szerint a folyamat elég hatékony ahhoz, hogy magyarázatot adjon a déli-sarki jégmezők elmúlt 20 évben bekövetkezett megroggyanására és visszahúzódására.
Ted Scambos csak az egyik folyamatot vette górcső alá, és nem vagyok meggyőződve, hogy a legfontosabbra esett a választása - kommentálta az eredményeket David Vaughan, a cambridge-i British Antarctic Survey munkatársa. Szerinte a tanulmány rávilágít arra, hogy a nyári átlaghőmérsékletek többet számítanak, mint az éves középhőmérséklet, hiszen ilyenkor gyűlik össze az olvadt víz.
A jégmezők éves hőmérsékletváltozásáról kevés méréssel rendelkeznek, így nehéz előre megjósolni, milyen gyorsan töredezik szét a jég. Az NSDIC kutatói mégis úgy látják, sikerült megmutatni: az olvadási küszöb a korábban gondoltnál alacsonyabb.