Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Partimadarak és vércsék a Dél-Alföldön

2002.05.17. 10:02
A Dél-Alföldön megjelentek a kékvércse első példányai; a viszonylag későn érkező és egyetlen telepesen költő ragadozó fajunk nevét hímjeinek kékesszürke tollruhájáról kapta. Az egyedeket Csikóspusztán és a csanádalberti Montág pusztán látták - mondta el Kókai Károly, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkárhelyettese az MTI-nek.
A helyi ornitológusok mesterséges fészkelőládákkal igyekszenek e csökkenő számú, keleti elterjedésű sólyomfélét segíteni. A kékvércse rokonaihoz hasonlóan nem épít saját fészket, hanem a varjúfélék elhagyott költőhelyeit foglalja el. "A korábbi évtizedekben tömegesen fészkelő és ezért a vércséknek is otthont építő vetési varjú azonban fészkelőként gyakorlatilag kipusztult Csongrád megyéből, ezért van szükség emberi segítségre a madarak szaporodásához" - tette hozzá Kókai Károly.

Vonulnak a partimadarak

Csigaforgató
A tavasz közepe-vége a lileféle partimadarak vonulásában is fontos szerepet játszik. Közülük a legritkábban előforduló a szegedi Fertő-tavon megfigyelt fekete-fehér tollruhájú, piros csőrű csigaforgató. Nevének megfelelően csigákkal, kagylókkal táplálkozik elsősorban.

Szintén érdekes a szorosan vett európai kontinensen nem is fészkelő fenyérfutó észlelése ugyanitt. Ez az apró, rövid csőrű madár főleg a tengerparton vonul, gyors ide-oda futkosásával hívja föl magára a figyelmet.

Ugartyúkot találtak Csongrádban

Ritka hazai fészkelő lileféle a kissé megtévesztően elnevezett ugartyúk, amely a többi partimadártól eltérően a száraz, kopár részeket kedveli, így a vakszik-foltokkal tarkított rövid füvű legelőket, a parlagon hagyott kopár területeket, a homokbuckás részeket és a kavicsplatókat. Roppant rejtőzködő életmódja miatt nehéz észrevenni, ezért nagy szerencse, hogy a Csanádi puszták szélén egy parlagon álló földdarabon sikerült rálelni egy területet foglaló ugartyúk párra.

Fehérszárnyú szerkő
A nagy számban vonuló partimadárra jó példa a pajzsoscankó, ennek a galamb testméretű lilefélének a száma megközelíti a kétezret a szegedi Fertőn. Tömegesen érkeznek a három szerkőfajunk (kormos-, fattyú-, fehérszárnyú-) egyedei a megye halastavaira, de a folyók felett is előfordulnak ezek a kecsesen libegő röptű, csérekkel és sirályokkal rokon madarak.

Legértékesebb e három faj közül a fehérszárnyú szerkő: Nyugat-Európában nem jellemző, hogy költene, kelet felé Magyarország az első biztos fészkelő területe. A szerkők csapatai között felbukkan néhány fekete fejű és szárnybélésű kis sirály is. E faj testmétere nevének megfelelően alig kétharmada a közismert dankasirályénak.