Bekapcsolták a legerősebb lézert
További Tudomány cikkek
- Magyar fejlesztés forradalmasíthatja a napelemparkok telepítését
- Eddig ismeretlen fajokat és hegyeket is találtak a víz alatt és a víz fölött is
- Van, aki még a szekrény hátuljában árválkodó bögrét is megsajnálja
- Olyan meleg az összes óceán, hogy kifehérednek a korallok
- Kiderült az igazság a Pfizer- és Moderna-vakcinákról
A texasi Austinban található Texas Petawatt Laser már üzemel néhány hete, de csak március 31-én produkált először a nevéhez méltó 1 petawattos lézerimpulzust. Egy petawatt egymilliószor egymilliárd watt, ez nagyságrendekkel több, mint a világ összes erőművének együttes teljesítménye. A kilencvenes években a Lawrence Livermore National Laboratory már rendelkezett egy hasonló lézerrel. Ez az eszköz már nem működik, de a rekordot ma ez tartja 1,3 petawattos impulzusával. A texasi lézert működtető kutatók szerint nem sokáig: Todd Ditmire, a Texasi Egyetem munkatársa és a projekt vezetője néhány héten belülre ígérte az 1,4 petawattos impulzust.
Egy impulzus energiája 200 Joule körül van, ami nagyjából annyi, amennyit egy villanykörte fogyaszt néhány másodperc alatt. De ez az energiamennyiség igen rövid idő alatt, egy másodperc egytized billiomod (10-12) részébe sűrítve jön létre és egy olyan pontra fókuszálódik, amely tized akkora, mint egy emberi hajszál vastagsága. A legintenzívebb természetes fényforrások a neutroncsillaggá vagy fekete lyukká összeomló csillagok gammakitörései. Ditmire szerint a lézer legerősebb impulzusának intenzitása nagyjából százszor akkora, mint a gammakitöréseké. "Vagyis mi állítjuk elő a legfényesebb fényt az univerzumban" – fogalmazott a tudós a New Scientistnek.
A kutatók a lézerrel extrém körülményeket tudnak vizsgálni például úgy, hogy egy gázzal töltött vákuumkamrába lőnek be vele. Amikor a lézer becsapódik a gázba, olyan lökéshullámot kelt, amely igen hasonló a szupernóva-robbanások során keletkezettekhez. Egy másik kísérletben alumíniumot lőnek majd a lézerrel, több millió Celsius-fokra hevítve az anyagot és több milliárd baros nyomást előidézve (persze mindez igen kicsi térben jön létre). A tudósok reménye szerint az ilyen kísérletekkel a Jupiterhez hasonló gázóriások belsejéről is pontosabb képet kaphatunk és a barna törpéknek nevezett objektumok (a bolygóknál nagyobb égitestek, amelyek azonban túl kicsik ahhoz, hogy igazi csillagokká váljanak) összetételéről is több fogalmunk lehet. A kutatók úgy vélik, a lézeres kísérletek a gammakitörések természetét is segítenek majd jobban megérteni.