Az agy a pislogás pillanatában nem kap vizuális jelet, de ezt nem maga a sötétség váltja ki, hanem a szemhéjak zárása, idézte a Nature a kísérleteket vezető Davina Bristow, a londoni University College kutatójának szavait.
A jelenség hátterében olyan idegek által vezérelt mechanizmus áll, amely képes megóvni az átmeneti blackouttól. A folyamat teljesen mentes minden tudatos irányítástól. Tehát aki nem koncentrál a pislogásra, semmit nem vesz észre belőle.
A madarak elfelezik
Pislogás közben az agy célzottan megakadályozza az átmeneti sötétség észlelését. Az agyban a vizuális jelek feldolgozását végző területek között bizonyos kapcsolatok a szemhéjak lezáródása alatt rövid időre megszakadnak. Erre a következtetésre jutottak brit kutatók, akik a kísérleti személyeknek fényforrást juttattak a szájába, hogy a szem ideghártyáját folyamatosan megvilágíthassák.
A pislogás arra szolgál, hogy nedvesítse a szaruhártyát, és segítse a légzését. Míg a madarak a problémát úgy oldották meg, hogy először az egyik, majd a másik szemükkel pislantanak, az emlősök mindkét szemet egyszerre csukják be.
Az ember percenként átlagosan 10-15-ször pislant. A folyamat minden alkalommal körülbelül egytized másodpercig tart. A környezet rövid ideig tartó elsötétítésével ellentétben viszont a pislogás nem zavarja az észlelést, rendszerint észre sem vesszük.
Lámpa a szájba
A brit kutatók az önként jelentkezők szemét fényt teljesen kizáró védőszemüveggel takarták el. Ezt követően a szájukba tettek egy igen erős fényforrást, amelyet a szájpadláson keresztül a szemek ideghártyájára irányítottak. Vagyis a szemet folyamatosan fény érte, akkor is amikor a tesztszemély pislantott.
Ezalatt a kutatók többfunkciós mágneses rezonancia tomográffal azt vizsgálták, hogy mely agyi területek voltak aktívak. A vizuális észlelésért felelős területek már a szemhéjak zárását megelőzően kikapcsoltak, állapították meg a kutatók.