Vitatott módszerrel gyógyítják a sclerosis multiplexet
További Tudomány cikkek
Különleges gyógyulásról számolt be nemrégiben a brit The Sun című lap, s ennek nyomán a magyar Blikk is. Egy tolószékhez kötött brit nő, Sue Robson, aki korábban táncosként lépett fel, ismét önállóan képes mozogni.
Mindez azért érdekes, mert Robson az orvostudomány jelenlegi állása szerint egy gyakorlatilag gyógyíthatatlan betegségben szenved: sclerosis multiplexben. A 42 éves brit nő most egy hollandiai - rotterdami - sejtterápiás klinikán, az ACT-n kapott kezelést, amelynek nyomán jelentősen javult az állapota. Sue Robson csaknem tíz éve küzdött a betegséggel, amely folyamatosan rontotta életkilátásait.
Már az öngyilkosságra is gondolt
A nő sokszor már az öngyilkosságra gondolt, hiszen nemcsak mozgásképességét veszítette el, hanem vizeletét és székletét sem tudta tartani az utóbbi időszakban.
A sclerosis multiplex hatására ugyanis idegpályák halnak el. A betegség valójában idegpályák mielinhüvelyét támadja meg. Ez a védő "bevonat " valószínűleg egy autoimmun jelenség eredményeként pusztul el. (Az autoimmun betegségek oka az, hogy az emberi szervezet védekező rendszere önmaga ellen fordul - nyilatkozta az Indexnek egy magyar szakértő.)
A sclerosis multiplex nyomán nemcsak az idegpályák hüvelye sérül, és a betegség visszafordíthatatlanná, végzetessé válhat. Most ebben a stádiumban lévő betegeknek kínál utolsónak tűnő mentsvárat egy hollandiai vállalkozás, az ACT, amely őssejtterápiával gyógyítja a betegeket.
Nem engedélyezett módszer
A rotterdami klinikán egy kísérleti stádiumban lévő, nem engedélyezett módszert alkalmaznak. Köldökzsinórból nyert őssejtet fecskendeznek a páciensek gerincébe a tarkó alatt és a deréktájon. (Más források szerint nem a gerincbe, hanem a bőr alá adják az injekciót - minthogy tudományos szaklapban az ACT nem közölt hiteles publikációt, ezért a független szakértők is csak sejteni tudják, hogy valójában mit is csinál a rotterdami klinika.)
A The Sun és a Blikk is beszámol arról azonban, hogy a Robsonhoz hasonló esetek nem általánosak. Más betegeken nem ilyen hatásos az őssejtterápia. Ennek kapcsán a The Telegraph című brit lap megjegyzi: senki nem tudja az ACT eljárásának mellékhatásait.
A módszer veszélyessége abban is rejlik, hogy a betegek nem saját őssejtjeiket kapják vissza, hanem az újszülöttektől levett köldökzsinórvérből jutnak őssejtekhez. Márpedig a "külső forrásból " származó őssejtek veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre. Olyan betegségeket okozhatnak, amelyek maguk is halálosak lehetnek. Mindez az őssejtek alaptulajdonságaiból következik: ezek a tulajdonságok jól jöhetnek, amikor elhalt idegsejteket kell pótolni, de a The Telegraph szerint más esetekben rákos sejtburjánzáshoz is vezethetnek.
Négy és félmilliót kérnek, de nem érdekli őket, mi lesz a beteggel
A The Telegraph szerint az is feltűnő, hogy a rotterdami klinika rendkívül magas összeget, 12 ezer fontot kért egy kezelésért. (Ez átszámítva 4,4 millió forintnak felel meg.) Az óriási összegért azonban például az ACT azt sem vállalalja, hogy folyamatosan nyomon követi a betegek állapotát, vagyis óriási rizikót vállalnak azok, akik a holland orvosokhoz fordulnak, hiszen máshol - például más országban - nem feltétlenül tudják ellenőrizni, hogy mit is műveltek velük Rotterdamban.
Az Index mindehhez azt teheti hozzá, hogy feltűnő: elsősorban bulvárlapok számolnak be csodálatos gyógyulásokról, miközben a hivatalos orvostudomány még csak az állatkísérleteknél tart.
Vagyis a komoly tudományos lapokban még csak állatokon sikerült (nem minden esetben) őssejtterápiával segíteni a sclerosis multiplexen. A rotterdami klinikán zajló "kvázi emberkísérletek" tehát igen veszélyeseknek is bizonyulhatnak. Más kérdés, hogy a sclerosis multiplex legsúlyosabb stádiumában lévő páciensek számára minden megoldás vállalhatónak tűnhet, a túlélés reményében.
Az Index által megkérdezett magyar szakértők szerint elképzelhető, hogy a mostani látványos javulásról beszámoló hírek a sclerosis multiplex betegség sajátosságaiból is fakadnak: ez a betegség ugyanis hullámzó, vagyis nagyobb hullámokban tör a páciensekre. Átmeneti javulás tehát szinte "magától" is bekövetkezhet, amit egy-egy "placebó"-terápia a saját sikerének tudhat be. (Placebó: olyan anyag, amelyet gyógyszerként adnak be, de valójában nincs hatása a betegségre.)