"Senki sem gondolt arra, hogy egy csillagcsoport ennyire közel lehetett a Földhöz abban az időben." - magyarázza elméletét Benitez.
Vaseső
A két tudós csillagászati, paleontológiai és geológiai kutatásokat tanulmányozott a feltételezéseiket alátámasztó adatokért.
"A keresés során talán az egyik első kiugró adatot egy 1999-es kutatásban találtam." - mondja Benitez. A kutatást egy német tudóscsoport végezte - az óceánfenék alól fúrással felhozott kőzetmintákban különös ritka vasizotóp jelenlétét mutatták ki.
A német kutatók feltételezése szerint az izotóp egy szupernovából származik, azonban egyetlen olyan csillagot sem találtak a Naprendszer közelében, amelyet azzal lehetett volna gyanúsítani, hogy vasporral szórta volna meg a légkört.
Maiz-Apellanis és Benitez némi nyomozás után mégis előállítottak egy gyanúsítottat - a Scorpius-Centaurus OB csoportot amely viszonylag közel haladt el Naprendszerünk közelében évmilliókkal ezelőtt.
Nehéz napok a tengerben
Matilde Canelles mikrobiológus (Benitez felesége) tengeri fosszíliákat tanulmányozva egy kétmillió évvel ezelőtti kataklizma bizonyítékaira bukkant. Benitez szerint a Scorpius-Centaurus csillagcsoport olyan közel volt, hogy amikor egyikük szupernovává vált, a robbanás energiája egyszerűen elsöpörte az ózonréteget. Az ultraviola sugaraktól ezt követően semmi sem védte a bolygó élővilágát.
"Ez jelentősen csökkentette a fitoplankton biomasszát, amelynek mélyreható következményei voltak a tengeri populációkra nézve." - mondta Benitez. Tömeges kihalások következtek be, tette hozzá az Index apokaliptológusa.
A kutatók szerint elméletük kellő alátámasztásához még több kutatási adat szükséges. A Scorpis-Centaurus következő felrobbanó tagja várhatóan az Antares lesz - a csoport ma azonban biztonságos távolságban tartózkodik a Földtől ötszázezer fényévre.