Vendel
11 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

A vadászok miatt zsugorodik a vadjuh

2009.01.15. 11:55
A ragadozó állatok a kicsi és gyenge áldozatokra hajtanak, az ember viszont csúcsragadozóként nagyvadakat és méretes halakat zsákmányol. A veszélyeztetett fajok egyedei egyre kisebbek, és korábban nemzenek utódot, mint azt természetes körülmények között tennék.

Az emberi tevékenység, így a vadászat, a halászat, a vadon élő növények gyűjtögetése és a környezetszennyezés hatására egyes állatfajok háromszor olyan gyorsan változtatják méretüket és szaporodási sebességüket, mint azt emberi beavatkozás nélkül tennék, derül ki egy a Proceedings of the National Academy of Sciences amerikai tudományos hetilapban frissen közzétett tanulmányból.

A tanulmány szerzői 34 olyan vizsgálat eredményeit gyűjtötték össze, amelyek 40 különböző területen élő 29 fajt vizsgáltak. Az eredmény: azoknak az állatfajoknak az egyedei, amelyeket nagy számban, sőt ipari méretekben vadásznak vagy halásznak, 20 százalékkal kisebb méretűek és 25 százalékkal korábbi időpontban szaporodnak, mint a korábbi nemzedékek. A változás viszonylag rövid idő, nagyjából 30 év alatt következett be. A méretbeli változás oka az, hogy a vadászok és halászok a nagyobb méretű egyedeket célozzák meg – ez okozta például a múlt század végén az alaszkai Kodiak-medve (Ursus arctos middendorffi) látványos és gyors méretcsökkenését.

Zsugorodik a vadjuh

A mostani tanulmányban bemutatott példák legalább ilyen megdöbbentőek. Kanada Alberta tartományában például a szabályok csak a kanadai vadjuh (Ovis canadensis) nagytestű egyedeinek vadászatát engedélyezik, emiatt a fellelhető állatok súlya és szarvának hossza is csökkent, mondta a New York Timesnak a tanulmány egyik szerzője, Paul Paquet, a Calgary Egyetem professzora. A változások nem csak az állatokat érintik, Paquet szerint a ginszeng mérete is egyre zsugorodik a nagy példányokat leszüretelő ember miatt.

Ilyen volt, ilyen lett: a kanadai vadjuh 20 százalékkal kisebb, mint 30 éve volt

A szaporodás felgyorsulása azt eredményezi, hogy a kérdéses fajok egyedei még azelőtt nemzenek utódokat, hogy kifogják vagy levadásszák őket, de a nagy sietségben egyes halfajoknak például jóval kevesebb ikrájuk van, mint azoknak, amelyek egy évet várnak a szaporodással.

A kutatás vezetője, Chris Darimont, a California Egyetem (Santa Cruz) munkatársa a Timesnak elmondta, hogy a vadászat, a halászat vagy a vadon növő növények szüretelése ellentétesen működik a természetben, vagy akár a mezőgazdaságban végbemenő folyamatokkal. A ragadozó állatok ugyanis az újszülött, illetve a sebesült áldozatokat szemelik ki prédául – egyes ragadozó halak nem is tudják olyan nagyra nyitni a szájukat, hogy beleférjen egy kifejlett méretű zsákmányállat. Az állattenyésztők is viszonylag fiatal egyedeket mészárolnak le, és az erős, nemzőképes egyedeket tartják meg, mondta Darimont. A szabályok miatt azonban a halászok a nagyobb egyedeket fogják ki, és a kicsiket hagyják életben, és a vadászok is a nagy trófeákra pályáznak.

Darimont a LiveScience-nek azt mondta, hogy bár ő evolúciós változásoknak tartja a tanulmányban leírt jelenségeket, más biológusok szerint nincs szó genetikai, csak fenotipikus változásokról, ezért ők a folyamatot nem tartják az evolúció részének.