Natália
1 °C
7 °C

Számítógépes házasságközvetítés
kihalófélben levő papagájoknak

2002.05.22. 14:47
Brazil kutatók számítógépes házasságközvetítést szerveztek, hogy visszahozzák a kipusztulás széléről a világ legritkább madarát, amelyből a szabad természetben csak egyetlen példány él, vagy már az is elpusztult.
A Spix aráról van szó, amelynek egyetlen szabadon élő példányát már régen figyelemmel kísérték, de évekbe telt, amíg egy elhullatott tollából megállapították, hogy hím, s mire fogságból partnert kerítettek számára, "összeállt" egy közeli fajhoz tartozó nősténnyel, 2000. szeptembere óta pedig nem látták.

Génbővítési projekt

A "házasságközvetítési" program a brazil kormány Spix ara megmentését célzó projekjének keretében jött létre, s célja, hogy a világon mintegy 60 fogságban élő Spix ara közül úgy hozzon össze párokat, hogy a lehető legbővebb génállományt biztosítsa a fajta fennmaradásához.

Kerülnék a rokonházasságot

Carlos Bianchi, a program egyik biológusa elmondta: az első feladat, hogy kellő méretű populációt hozzanak létre fogságban. A számítógépes közvetítés célja, hogy vizsgálja a "családfákat", mert minél távolabbi rokonokat pároztatnak, annál nagyobb az esély az egészséges, genetikailag eltérő utódokra. A gép javaslatát a megvalósítás előtt még egy bizottság is megvizsgálja, amely a rokonsági fok mellett figyelembe veszi a kiválasztott madarak korát és egészségi állapotát is.

Nemzetközi szexturizmus

Az első számítógéppel kijelölt párt nem lesz könnyű összehozni: Bianchi Braziliából júliusban utazik a spanyolországi Tenerifa szigetre, hogy a Brazília északi részén lévő Recifébe vigyen egy nőstényt. Hogy aztán a 25 éves, és termékeny kora vége felé közeledő nőstény összejön-e a 14 éves recifei hímmel, azt nem tudni, s mivel az arák nem túl nagy természetűek, a tudósok három évet szánnak a kísérletezésre. A második kijelölt párból a nőstény Svájcban, a hím ugyancsak Brazíliában él. A kormányprojekt a svájci nőstényért cserébe egy hím madarat ad.

Legalizálási kampány

A fogságban élő 60 Spix ara közül mintegy 50 áll a projekt rendelkezésére, ugyanis a program büntetlenséget ajánl a ritka madarak illegális tartóinak abban az esetben, ha részt vesznek a tenyésztésben. A madarak gyűjtőknél élnek többek között Svájcban, Németországban, Katarban és a Fülöp-szigeteken, s többnyire orvvadászoktól kerültek oda. A kipusztulás fenyegette Spix arákért ugyanis a magángyűjtők akár 50 ezer dollárt is megadtak, így a vadorzókat nem lehetett feltartóztatni.

Fogságban harminc évig él

A világ talán legritkább madara egyébként égszínkék, hossza a farka végéig eléri az 58 centimétert és eredetileg a Rio de Janeirótól mintegy 1300 mérföldre északra lévő Bahia államban őshonos. Fogságban a tapasztalatok szerint elél 30 évig, a szabad természetben talán valamivel rövidebb ideig. Egyszerre legfeljebb két tojást rak, s kotlási ideje négy hét. A legnagyobb sikereket a Spix ara tenyésztésében éppen Brazíliában érték el, ahol egy tenyésztőnél már közel 20 madár kelt ki.

A Spix arához hasonló sors fenyegeti egyébként a legnagyobb papagájfajtát is, a szintén Brazíliában honos gyönyörű jácintarát, amelyből a budapesti állatkertben korábban két példány is volt, és amelynek ára a feketepiacon már évekkel ezelőtt is 60 ezer dollár volt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?