Lukács
9 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Napfény hajtja majd az űrvitorlást

2002.05.23. 16:40
A Planetary Society és a Carl Sagan özvegye által alapított Cosmos Studios egy magánvállalkozás keretében, augusztusban akarja az űrbe juttatni az első olyan űrvitorlást, amelyet kizárólag a Nap fénye hajt előre.
A Nap ugyanazt a szerepet tölti majd be, mint a tengereken a szél. A technológia ultra vékony, tükörszerű napvitorlákon alapul, amelyek a napfény egyes részecskéit fogják csapdába ejteni. A fejlesztők szerint a fotonok átadják majd az energiájukat a vitorláknak, és előremozdítják az űrhajót. Az űrhajó egy orosz tengeralattjáróról indított rakétával fog eljutni a világűrbe, majd a vitorláit kibontva néhány hétig illetve hónapig fog a Föld körül keringeni.

Sikeres tesztek

Dr. Louis Friedman, a Planetary Society főigazgatója elmondta, hogy az orosz rakéta előzetes tesztjei sikeresek voltak. Bizony: az űrben is költséges az utazás, nem csak a földön. Ezért aztán a ma használt üzemanyagot - a hidrazint - is felváltják egy különleges nitrogén-sóval. A Floridai Egyetem kémikusainak volt az ötlete e megoldás. Szerintük a nitrogén sójának az általuk megtalált formája kétszer annyi energiát képes elraktározni, mint a hidrazin, így kisebb és könnyebb járműveket lehet majd építeni.

Hiányzik a fele üzemanyag

Az új üzemanyaggal csupán egyetlen gond van, amint Rodney Bartlett közölte: a molekulának még csak az egyik felét sikerült előállítani. Az N5+ két N2 molekulából áll, melynek végeit egy nitrogén atom köti össze. A Floridai kémikusok szerint az N5- egy ötatomos gyűrű lesz, hasonlóan a negatív töltésű szénatomokból felépített, úgynevezett pentadienil gyűrűhöz. Laura Gagliardi, a Bolognai Egyetem munkatársa, és Pekka Pyykko, a Helsinki Egyetem munkatársa azt javasolták, hogy N5-molekula létrehozásakor fém vegyületeket is használjanak föl, például titán vagy cirkónium atomokat, melyeket a gyűrűk közé iktathatnának be.