Erzsébet
1 °C
4 °C

Jönnek a szupergyomok

2002.08.15. 15:48
A gyomnövények a genetikailag manipulált haszonnövényekkel kereszteződve egyre erősebbé és ellenállóbbá válhatnak. Bár ezt már korábban is sejtették, amerikai tudósok most először szolgáltattak bizonyítékot a feltételezésre. A felfedezéssel szinte egy időben francia kutatók vizsgálatai arra derítettek fényt, hogy a genetikailag módosított cukorrépafajok és a földeken tenyésző gyomnövények között is igen könnyen megvalósulhat a géncsere.
Allison Snow, az ohioi állami egyetem munkatársa és kutatócsoportja vadon élő, és genetikailag manipulált (GM) napraforgófajokat vizsgált, írta a New Scientist. A vad napraforgókat az Egyesült Államokban a legtöbb gazdálkodó gyomnövénynek tartja. A kutatók eredményei alapján ezek a növények szívósabbá váltak és ötven százalékkal több termést hoztak, ha molylárváknak ellenálló napraforgóval keresztezték őket. A GM-napraforgó kifejlesztője, az iowai Pioneer Hi-Bred egyelőre nem szándékozik kereskedelmi forgalomba hozni a fajtát.

Óvatosnak kell lenni

Snow, aki egy múlt heti konferencián ismertette felfedezését, óv attól, hogy bárki is túlértékelje eredményeit. "A felfedezésből nem szabad arra következtetni, hogy minden GM-növény veszélyes - mondta - De úgy gondolom, hogy óvatosnak kell lennünk, mert a gyomnövényekben a beépült gének örökre megmaradnak."

A Pioneer Hi-Bred szóvivője, Doyle Karr elmondta, hogy a már használt GM-növényeknek, például a szójababnak és kukoricának, nincs vadon élő rokonuk az USÁ-ban, tehát nem áll fenn a véletlen kereszteződés veszélye. Bár a GM-repce rokona a vad mustárnövénynek, génjeit egyelőre mégis csak a mezőgazdaságban termelt, nem manipulált repce vette át, főleg Kanadában.

A cukorrépák a gyomokkal csereberélnek

A lille-i egyetem kutatója, Henk van Dijk és kollégái cukorrépa-mezők tanulmányozásakor ismerték fel, hogy korábban jócskán alulbecsülték a géncsere valószínűségét a GM-cukorrépák és a köztük növő gyomnövények között. A cukorrépa esetében különösen bonyolult a helyzet, ugyanis a folyamat kétirányú: a gyomok génjei gyakran "szennyezik" a nemesített répafajtákat, így csökkenthetik a terméshozamot.

Ezen a módon a gyomok akár a mezőgazdasági gyomirtószereknek ellenálló géneket is beépíthetik, így pedig már nem csak kellemetlenséget okozhatnak a gazdáknak, hanem komoly problémát. Van Dijk szerint egyes trükkök, mint például a kromoszómaszám megduplázása ugyan lassíthatja a gének terjedését, de nem állíthatja meg teljesen. De minden kockázat ellenére továbbra is az a véleménye, hogy a genetikai manipuláció sokat segíthet a gazdálkodóknak.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?