A skóciai Roslin intézet kutatói hat emberi embriót hoztak létre, anélkül hogy a megtermékenyítéshez spermiumokat, vagyis apai örökítőanyagot használtak volna. Az alkalmazott módszer petesejtek mesterségesen kiváltott osztódása volt, idézte a The Telegraph Paul de Sousa géntechnikus szavait, amelyek egy dublini szakmai konferencián hangzottak el.
A csigák, rákok és gyíkok körében természetesnek számító szűznemzés, avagy parthenogenézis a kutatók reményei szerint egy napon annak eszköze lehet, hogy sorozatban gyártsák az őssejteket. Ezek alapját képezhetik az emberi szövetek és szervek célzott tenyésztésének.
Nem elég nagyok még
Az edinburghi kutatók szakmai hallgatóságuknak arról számoltak be, hogy 300 petesejtet használtak fel a kísérleteikhez. Hat esetben sikerült nekik osztódásra bírni a petesejteket.
A legkorábbi fejlődési stádiumban álló embriók aztán mintegy 50 sejtből álló sejthalmazzá fejlődtek. Paul de Sousa szerint ez még nem elegendő ahhoz, hogy őssejteket termeljenek. Az embrióknak el kellene érniük a legalább 100 sejtes állapotot.
Az embriók teljes kifejlődése és a magzat kihordása nem szerepel a Roslin intézet terveiben, bár igaz, ez a Nagy-Britanniában érvényes törvények szerint illegális is volna. A kutatók viszont tovább dolgoznak azon, hogy a petesejtek osztódását őssejtek kinyerésére használhassák.
Kétanyás egér
A Roslin intézet 1996 júliusában tett szert világhírre, amikor Dolly bárány személyében elsőként sikerült magasan fejlett élőlényt klónozni. Dollyt két évvel ezelőtt el kellett altatni, mivel olyan gyógyíthatatlan tüdőbetegség lépett fel nála, amely rendszerint csak idősebb állatok között szedi áldozatait.
Tavaly áprilisban japán kutatók nagy feltűnést keltettek a tudományos világban, amikor apai örökítőanyag nélkül, csupán két nőstény állat génállományának kombinálásával élet- és szaporodásképes egeret hoztak létre.