Jenő
-2 °C
6 °C

Ügynökök szűrik a benyújtott találmányokat

2004.07.06. 11:23
Az amerikai kormányzat hosszú évek óta több ezer szabadalmat tart kvázi parkolópályán, eltiltva az eredeti feltalálót az ötlete hasznosításától, a terület további vizsgálatától, sőt a vele esett sérelmek elpanaszolásától. Az indok minden esetben a nemzetbiztonsági megfontolás, és ha a feltaláló megszegi a tiltást, tízezer dollárig terjedő pénzbüntetést és két éves börtönt kockáztat.
Az USA-ban érvényben lévő szabadalmi törvény (Invention Secrecy Act) több mint fél évszázada megbízhatóan tartja vissza a nyilvánosságtól számtalan feltaláló ötletét. Aki a szabadalmi eljárás megindítása után belefut a "secrecy order" (titoktartási rendelkezés) névre hallgató intézkedésbe, attól bekérik az összes kutatási eredményét és modelljét, és titoktartási nyilatkozatban kell vállalnia, hogy az adott területen nem vizsgálódik tovább.

A titoktartási rendelkezés az eredeti megfogalmazás szerint a nemzetbiztonsági szempontból érdekes találmányokat érintheti, miközben minden egyes a titkosítási rendelkezést évente meg kell újítani. Ennek ellenére folyamatosan több ezer találmány van talonban, állapította meg az amerikai tudósok föderációja (FAS) sőt szerintük az elmúlt években még fokozódott is a titkosítási verseny.

Elbeszélgetnek a külföldivel

Az interneten több helyen hozzáférhető a titoktartási nyilatkozat állítólag hiteles szövege. Ennek alapján a secrecy order alá vont illetőnek részletesen be kell számolnia, kivel osztotta még meg a találmánya részleteit. Ha a további érintett amerikai állampolgár, akkor az esetében szintén a nyilatkozat aláírása a következő lépés.

Az iromány ugyanakkor megtiltja, hogy a külföldi érintetteket a feltaláló értesítse a hivatali döntésről. Ehelyett meg kell adni az ilyen beavatottak nevét, címét, és hogy mely részletekről lehet tudomásuk, ugyanis velük a megfelelő szervek beszélgetnek majd el.

Máshova sem viheti

Ha a feltaláló a tiltás ellenére nyilvánosságra hozza a szabadalmi beadványa részleteit, vagy más országban próbál rá szabadalmat bejegyeztetni, tízezer dollárig terjedő pénzbüntetést és két éves börtönt kockáztat. A titkosítási rendelkezés hangsúlyozza, hogy kibocsátása nem igazolja semmilyen formában a találmány működőképességét vagy használhatóságát.

Ilyen feltételek mellett sokan már azt tanácsolják, hogy az USA szabadalmi hivatalában (Patent & Trademark Office, PTO) ne is akarjon senki energetikával, gravitációval és szupravezetéssel kapcsolatos találmányt bejegyezni. Ezek ugyanis olyan hívószavak, amelyre a találmányokat megszűrő bizottság azonnal reagál. Az egyik 1971-es, immár nyilvános listában felsorolják, mely területeken eshet be könnyedén a titkosítás.

Veszteségre számíthatnak

A FAS szerint minden egyes USA-ban benyújtott szabadalommal szemben "megállítási joga" van többek közt az amerikai hadsereg, haditengerészet és légierő, az energetikai tárca, a NASA és az NSA képviselőinek. Korábban a védelmi tárcával szerződött cégek számíthattak a szabadalom titkosítását kimondó határozatra.

Az USA területén lehetséges terrortámadások árnyékában azonban független civil vállalkozásokat is gyakrabban köteleznek a technológia nemzetbiztonsági megfontolásokból történő átadására, miközben az eljárásban kézzelfogható pénzügyi veszteség éri őket, emlékeztetett egyik összeállításában a CNet.

Titkos gumicsónak

A rakétavédelmi rendszerek fejlesztői eleve katonai megrendelésekre számítanak, és már a szabadalmi beaványuk is részben titkosított elemekből áll. Másokat viszont derült égből ér a kisajátító határozat, mert például hálózati biztonsági alkalmazást készítenek vagy a bankok számára arcfelismerő rendszert próbálnak összeütni.

Ilyen esetekben is könnyen lecsaphat a secrecy order, a döntés indoklásához pedig elegendő. ha a kormányzati hivatalnokok szerint a szabadalmi beadvány nyilvánosságra kerülése nemzetvesztő következményekkel járna.

Az amerikai titkosítási őrület a kilencvenes évek elején tetőzött, akkor egyes években hatezernél is több találmány számított tabunak. 1993-ban például nagysebességű fényképezési eljáráson dolgozó cégek, felfújható csónakok gyártói is bekerültek a titkosításra jelöltek közé. Róluk valószínűleg azért lehet tudni, mert megúszták a minősítést.

Csak sejteni lehet, mi a bibis

Mivel ma már nem nyilvánosak az elbírálás feltételei, igen nehéz a szabadalomra ácsingózóknak előre megjósolniuk a beadvány sorsát. Már a fentebb említett 1971-es lista alapján veszélyben voltak a 70-80 százalékos hatékonyságú energia-átalakító technológiák, és a 20 százaléknál jobb hatásfokú napelemek.

A FAS statisztikái szerint a szeptember 11-i sajnálatos eseményeket követően jelentősen megugrott az állam által felügyelet alá vont szabadalmak száma. A szervezet legaggasztóbbnak mégis az egyszerű magánembert érintő ügyek megszaporodását tartja. A 2002-2003-as pénzügyi évben hozott 133 secrecy order közül 75-öt magánszemély kapott kézhez.

Osztódással szaporodnak?

A 2001-2002-es pénzügyi év végén összesen 4792 korábbi szabadalom nyilvános hozzáférhetőségét blokkolták az USA-ban, majd egy évvel később a minden egyes esetre kötelező éves felülvizsgálat ellenére ez a szám 4838-ra nőtt. Mielőtt az olvasó megkérdezné, a 12 darabos növekményre nem találtunk sehol magyarázatot.

Bár az amerikai szabadalmi törvény előírja a titkosítás alá vont esetek felülvizsgálatát, az eljárás igen bonyolult, és eltérő a menete a határozat mellett kiálló különböző védelmi szervezetek esetében. Néhány feltaláló azonban foggal-körömmel harcolt az igazáért, és az érdekesebb esetek joghallgatók okulására szemléltető eszközzé változtak.

Magyarországon is működik

Az USA-ban igen kevés ember tudja pontosan, milyen technológiák napvilágra kerülése lehet veszélyes a nemzetbiztonságra nézve. Különleges átvilágítással (security clearance) rendelkező szabadalmi hivatalnokok rostálják meg a beadványokat, és eldöntik, közülük melyeket kell továbbítani például a védelmi fenyegetést csökkentő ügynökségnek (Defense Threat Reduction Agency, DTRA).

Magyarországon a szabadalmi beadványokat a honvédelmi tárca szakértője rendszeres indőközönként minősíti, ugyanis az állami kisajátítás intézménye itthon is létezik. Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára azonban bizonyos benne, hogy a feltalálók megfelelő ellentételezést kapnak a titkosított ötletük hasznából. A következő részben részletesen megvizsgáljuk a magyar szabadalmak sorsát.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?