Natália
1 °C
7 °C

Elhunyt Teller Ede

2003.09.10. 07:58
Életének 96. évében a kaliforniai Stanfordban elhunyt Teller Ede, magyar származású atomfizikus. Két hónappal ezelőtt George Bush amerikai elnöktől megkapta az Elnöki Szabadság-érdemrendet. Akkor Teller úgy nyilatkozott, hogy erre azzal a közreműködéssel szolgált rá, mely elősegítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését.
Életének 96. évében elhunyt kedden Teller Ede, a világhírű magyar származású amerikai atomfizikus. A tudóst a kaliforniai Stanfordban érte a halál. Halálának hírét a kaliforniai Lawrence Livermore Laboratórium nevű nukleáris fegyverkutató intézet közölte, amelynek 1952-es megalapításában nagy szerepe volt a világhírű atomtudósnak, és amelynek Teller 1958 és 1960 között igazgatója volt.

Mintagimnáziumba járt

Teller Ede
Fotó: EPA/Frank Maechler
Teller Ede 1908-ban született Budapesten. A Trefort-utcai Mintagimnáziumba járt, Eötvös Versenyt nyert. A budapesti Műegyetemre iratkozott be vegyészmérnöknek; tanulmányait Karlsruhéban fejezte be. Heisenberg mellett doktorált fizikából. - Göttingában (Max Born mellett), Koppenhágában (Niels Bohr mellett), Rómában (Enrico Fermi mellett) eltöltött rövid idő után a George Washington egyetemre hívta George Gamow - olvasható a Fizikai Szemlében közölt életrajzban. Korábbi molekulaspektroszkópiai vizsgálatai után Gamow mellett a csillagok energiatermelésével kezdett foglalkozni. - Szilárd Leó unszolására kapcsolódott be az amerikai atomenergia-programba.

A háború alatt az implóziós atombomba tervezésében, a háborút követően (a Reaktorbiztonsági Tanács elnökeként) a szerkezetileg instabil urán-grafit-víz reaktorok kiküszöbölésében, a hidegháború éveiben a hidrogénbomba kifejlesztésében vett részt. Teller 1941-1942-ben a Columbia Egyetemen adott elő, s csatlakozott Enrico Fermi csoportjához a chicagói egyetemen, ahol korszakos kísérleteket végeztek a nukleáris láncreakcióval. Amikor Oppenheimer 1943-ban megszervezte Los Alamosban a titkos laboratóriumot, az elsők között hívta meg oda Teller Edét. Kettejük közt sokszor támadt feszültség, együttműködésük mégis gyümölcsöző volt. A háború után szerette volna folytatni a H-bomba kutatását, Hirosima azonban megrendítette a Los Alamos-i tudósok többségét, és nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel.

Eltüntették Elugelab szigetét

Csak 1949-ben, a szovjet atombomba felrobbantása után kezdtek újra a hidrogénbomba fejlesztéséhez. Teller igazgatóhelyettes lett Los Alamosban, és ő vezette a hidrogénbomba kifejlesztésének munkáit. Teller és Frederic de Hoffmann kísérleti robbantást szervezett a csendes-óceáni Eniwetok-szigeten, 1951-ben. A Greenhouse nevű akció sikere lehetővé tette a hidrogénbomba megtervezését. Egy újabb nagyméretű - 10 millió tonna TNT erejű - robbantással 1952-ben Elugelab szigetét eltüntették a föld színéről.

A kormány 1954-ben vizsgálatot indított Oppenheimer megbízhatósága ügyében, mert gyanakodott rá baloldali kapcsolatai miatt, s Teller nem épp kedvezően nyilatkozott volt főnökéről. Bár a vallomás nem volt perdöntő, az amerikai fizikusok sokáig nem bocsátották meg Teller szereplését. Később Teller a Kalifornia Egyetem sugárzási laboratóriumának konzultánsa, fizikaprofesszora, utóbb a Lawrence Livermore Laboratórium igazgatóhelyettese, majd igazgatója. 1975-től a Hoover Intézet főmunkatársa. A rendszerváltozás óta többször járt Magyarországon. " Újjászületett magyarnak érzem magam" - nyilatkozta egyszer.

Kitüntetés Bush elnöktől

Munkásságáért számos kitüntetést kapott, egyebek között az Albert Einstein-díjat, az Enrico Fermi-díjat, a Nemzeti Tudományos Érdemérmet, idén júliusban pedig George Bush elnöktől a legmagasabb amerikai polgári kitüntetést, az Elnöki Szabadság-érdemrendet. A tudós már nem tudott elmenni a fehér házi ünnepségre, nevében a lánya vette át az elismerést.

Teller Ede akkor az MTI-nek telefonon nyilatkozva azt mondta: abban látja kitüntetése okát, hogy a hidrogénbomba elkészítésében való közreműködésével segítette a hidegháború áldozatok nélküli megnyerését. Teller ellenezte az 1963-as atomcsendegyezményt, mely megtiltotta a légköri atomrobbantásokat. A 70-es években az amerikai kormány nukleáris fegyverkezési tanácsadója lett. 1982-83-ban ő javasolta Reagan elnöknek a csillagháborús tervként is emlegetett stratégiai védelmi kezdeményezést (SDI) - vagyis egy védekező rendszer kialakítását a szovjet atomrakéták esetleges támadása ellen.

A Magyar Tudományos Akadémia 1991-ben tiszteletbeli tagjává választotta. A világhírű tudós 1994-ben megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrendjének Középkeresztje a Csillaggal kitüntetést, s 2001-ben elsőként neki ítélték oda az újra bevezetett Corvin-lánc kitüntetést.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?