Konrád, Tivadar
4 °C
22 °C

A testcsere nem álom többé

2008.12.04. 14:45
Könnyen hozzáférhető eszközökkel, egy fejre erősített kamerával és egy szemüveg formájú kijelzővel megteremthető az illúzió, hogy más testébe bújtunk, bizonyították be a svéd Karolinska Intézet neurológusai.

Milyen lehet Chuck Norris, Kelemen Anna vagy Pettkó András bőrébe bújni? A sokáig kínzó kérdés nem kínoz többé: svéd tudósoknak sikerült megvalósítaniuk a mentális testcserét, vagyis elérték, hogy a kísérleti alanyok ugyanazt lássák és érezzék, mint akinek a bőrébe bújtak.

A svéd Karolinska Intézet neurológusai, Henrik Ehrsson és Valeria Petkova egyik vonatkozó kísérletükben próbababákat szereltek fel kamerákkal, és ezek képét egy kijelzőn a kísérlet résztvevőinek szeme elé vetítették - így ők ugyanazt látták, amit a próbababák láttak volna, már ha a próbababák látnának. Ezután a baba és az alany hasát is megérintették egy pálcával, amit ő érzett ugyan, de látni nem látott. Az alanyok a kísérlet után kérdőíveket töltöttek ki, és kiderült: sikerült azt az illúziót kelteni bennük, hogy valójában a próbababa testében vannak, nem a sajátjukban.

Késsel kaszabolták

A második számú kísérletben rúd helyett kést, illetve fenyegetést nem jelentő semleges tárgyat, kanalat használtak. Az alanyok izgalmi állapotát ezúttal objektív módon, a bőr vezetőképesség-változásának (skin conductance response, SCR) nyomon követésével mérték. Kiderült, hogy amikor a fenyegetést jelentő késsel kaszabolták a bábu hasát, megnőtt az izgalmi állapotot mutató érték, ami arra utal, hogy a kísérleti alany valóban fenyegetve érezte magát, vagyis azt képzelte, hogy sajátja helyett a próbababa testében van.

A férfi úgy érzi, hogy a nő testében van. Forrás: PLoS One

A kísérletet leíró tanulmány szerint, amely a PloS One nevű nyilvános tudományos portálon tettek közzé, ugyanezzel a módszerrel ugyanezt a hatást próbababák helyett emberekkel is sikerült elérni, akkor is, ha a két alany nem hasonlított egymásra, vagy ha különböző neműek voltak; akkor is, ha egy helyben ültek, és akkor is, ha mozogtak. A módszer hasonló volt a próbababás kísérlethez. Egy nő fejére kamerát szereltek, és az általa vett képet egy férfi szemei elé vetítették. Amikor kezet fogtak, a férfi azt látta, hogy női testbe bújva, saját magával fog kezet. Az alanyok a kísérletet követő beszélgetésekben arról számoltak be, hogy a másik személy karját sajátjukként fogták fel, sőt a karhoz tartozó testet is érzékelték.

A tanulmány idéz az alanyok spontán megnyilvánulásaiból: "Olyan érzés volt, mint ha a karod az én karom lenne"; Úgy éreztem, mintha a testem másvalakié lenne"; "Saját magammal ráztam kezet".

"A kísérleti alanyok kívülről látják magukat, ahogy kezet ráznak, de más személyként élik át az élményt" - írja az egyik szerző, Valeria Petkova. "A kézfogás által keltett érzéki benyomást az alanyok úgy fogják fel, mintha az új testből érkezne, nem a sajátjukból."

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!