A világ legmenőbb jogi egyetemén nincsenek osztályzatok

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

A Yale Law School a világ legerősebb jogi egyeteme, a különféle toplistákon évtizedek óta stabilan az élen, vagy legalábbis a dobogón végez. Ha valaki itt diplomázik, az egyenes utat jelent a világ nagy ügyvédi irodáihoz, vagy akár a politikai pálya felé, mint például Bill és Hillary Clinton esetében. Bekerülni nagyon nehéz, évfolyamonként mindössze 200 diák jár az egyetemre, ők évenként 76 ezer dollár (18 millió forint) tandíjat fizetnek.

És nincsenek osztályzatok.

Az első félév végén a diákok mindössze egy átment/megbukott értékelést kapnak, a további öt félévben ez finomodik arra, hogy dicsérettel ment át, vagy simán, esetleg éppen csak (bár ezt a "low pass" értékelést nagyon ritkán alkalmazzák).

A rendszer egy 1969-es diáklázadás eredménye. A hatvanas évek végén, a vietnami háború kellős közepén a különféle amerikai jogvédő mozgalmak természetesen a jogi egyetemeken voltak a legerősebbek. A Yale-re már akkor is az ország legjobb képességű leendő jogászai jártak, akiknek magától adódóan a nagy múltú iskola (1824-ben alapították) szigorú szabályzatai jelentették az első lázadási célpontot. Az egyetem akkori, mai szemmel nézve riasztóan szexista, rasszista és elitista nézeteit 1969-ben sikerült elsöpörnie a lázadó diákoknak, akkor lett vége a hagyományos osztályozási rendszernek is, amit a diákok igazságtalannak és a való élettől elrugaszkodottnak tartottak.

Az akkor bevezetett új értékelési rendszert, illetve ahhoz nagyon hasonló, csak átment/nem ment át kategóriákat ismerő megoldást használ azóta több elitegyetem jogi kara is, például a Harvardé és a Stanfordé.

A többi amerikai jogi egyetem sem a nálunk megszokott osztályzási szisztémát alkalmazza, hanem úgynevezett görbe-alapút. Ez azt jelenti, hogy a teszteken elért pontszámok alapján sorba rendezik a hallgatókat, és a legfelső 10%-ba kerülők kapnak A osztályzatot (azon belül a felső 3% A+-t), a következő 10% B-t, a következő 60% C-t, a maradék 20% pedig vagy D-t, vagy megbukott, de ez már a dolgozatra kapott konkrét pontszámtól függ. A rendszer az egyetemek szerint azért jó, mert erősíti a versenyszellemet, amire a jogászoknak a karrierjük során nagy szükségük lesz. Egy ilyen osztályozási szisztémában senki nem segít a másiknak (hiszen azzal a saját jegyét rontja), és az a fő üzenete, hogy nem elég ha mindent tudsz, mindenki másnál jobbnak kell lenned.