A Coca-Cola saját kólát gyártott a szovjet háborús hősnek

120664411
2015.04.21. 09:06

Hogy az oroszoknak az átlagnál többször akad problémájuk az itallal, poros közhely. A Szovjetunió legnagyobb második világháborús hősének, Georgij Konsztantyinovics Zsukov marsallnak viszont egészen szokatlan gondja támadt az ivással: a világháború utolsó éveiben, amikor a Vörös Hadsereg már a nyugati fronton nyomult előre, rászokott a bűnös imperialisták italára, a Coca-Colára. Amíg tartott a háború, ezzel nem is volt gond, elvégre a Vörös Hadsereg vezérkari főnökeként, a szovjet haderő csúcsvezetőjeként éppen eleget volt kapcsolatban az amerikaiakkal ahhoz, hogy beszerezhesse a napi kólaadagját. Aztán megnyerték a háborút, és ez véget vetett a jó világnak.

A kóla nem számított ritkaságnak a háborúban, 1943-ban Eisenhower (későbbi elnök, akkor még csak a szövetséges haderő főparancsnoka) személyesen utasította a Coca-Colát, hogy telepítsenek palackozóüzemeket Európába és Észak-Afrikába, hogy a katonák morálját egy kis hazai itallal is emeljék. Zsukov marsall pedig elég fontos ember volt ahhoz, hogy ha kólát kért, az amerikaiak a föld alól is kerítettek neki kólát. Elvégre Zsukov védte meg Leningrádot, vívta meg a moszkvai csatát, mentette fel Sztálingrádot, vezényelte le Kelet-Európa "felszabadítását", és végül ő foglalta el Berlint. Ekkoriban már sejtette, hogy a kólautánpótlása hamarosan bajba fog kerülni, mivel Sztálin (akivel egyébként nagyon rossz viszonyban volt) a kólát az amerikai imperializmus jelképeként sosem fogja beengedni a Szovjetunióba.

Zsukov nem adta fel a dolgot - elvégre ha a Wehrmachtot meg tudta verni, a kólafüggőség kielégítése csak nem jelenthet megoldhatatlan feladatot. Biztosra ment: egyenesen Eisenhowernek üzent, hogy lenne itt egy apróság, amivel viszonozhatná a szívességet, amit a keleti fronton tett Amerikának. Pár rekesz kóla becsempészése a vasfüggöny mögé még 1945-ben sem jelentett volna megoldhatatlan feladatot, csakhogy Zsukov semmiképpen nem bukhatott le azzal, hogy kólát iszik, hiszen ez éppen elég ürügy lett volna Sztálinnak ahhoz, hogy árulónak bélyegezze, és kivégeztesse, vagy a Gulágra küldje.

A Coca-Cola ezért felsőbb utasításra elkészítette a szigorúan titkos White Coke-ot, vagyis fehér kólát, amiből minden színezőanyagot kivontak. Az íze tökéletes, édes kólaíz volt, de teljesen átlátszó, mint a víz, vagy - és Zsukov álcázása szempontjából ez volt a legfontosabb - a vodka. A fehér kólát a jellegzetes, ívelt kólásüveg helyett egyszerű, egyenes oldalú palackokba töltötték, nem címkézték fel, és egy sima fehér kupakkal zárták le, amit vörös csillag díszített. A tökéletesen álcázott, speciális kólát Ausztriában gyártották és palackozták, majd a hivatalos szovjet export-import bürokráciát kikerülve szállították le Zsukovnak, 50 rekeszenként.

Zsukov még élt, amikor hogy a kóla legálisan kapható lett a Szovjetunióban, igaz, csak a nagy rivális Pepsi, ami 1972-ben, diplomáciai bravúrok sorozatával lépett be a szovjet piacra (a szovjetek Sztolicsnaja vodkával fizettek érte, később pedig hadihajókkal, de ez már egy másik történet). Az igazi átlátszó kóla bemutatkozását (ezt szintén a Pepsi kotyvasztotta össze Crystal fantázianéven a kilencvenes évek elején), már nem élte meg.