Még hogy a Grand Theft Auto veszélyes a gyerekekre!
További Ma Is Tanultam Valamit cikkek
- Csehszlovák kém lehetett a saját halálát eljátszó brit politikus
- A világ leghalálosabb kertjébe csak saját felelősségre és kísérővel lehet belépni
- 50 éves Lucy, a világ leghíresebb fosszilis popsztárja
- Jaj annak a férfinak, aki nem jól udvarol, megeszi a nő!
- Eljárt az idő a nyolc óra felett: négyórás az ideális munkanap
Évek óta rendszeresen visszatérő hír a médiában, hogy veszélyes gyerekjátékokat foglaltak le, vontak ki a forgalomból, nem is beszélve az évtizedes vitáról azzal kapcsolatban, hogy az erőszakos videojátékok veszélyesek-e a gyerekekre, vagy sem. Mutatunk egy példát arra, hogy fél évszázad mennyire meg tudja változtatni, mit tartunk veszélyesnek: az ötvenes évek Amerikájában bukkant fel, teljesen legálisan (bár nem túl nagy sikerrel) a játékpiacon a Gilbert Atomic Energy Lab című minilabor. Ez nagyjából olyan volt, mint a mai tudományos játékos-oktató készletek, amiket minden szülő előszeretettel vesz a kisiskolás gyerekének, hogy az megszeresse a tudományt.
Az AC Gilbert Company a XX. század elejétől egészen az 1960-as évekig Amerika legnagyobb játékgyártói közé tartozott. A cég a oktatójátékokra specializálódott, a sikerét az Erector Set című hídépítő játékkal alapozta meg. Gyártottak még gyerekeknek szánt játékmikroszkópokat, modellvasutakat, és egy csomó kémiai-fizikai minilabort, amelyek mindenféle kísérletekkel vezették be a gyerekeket a tudomány világába. Ezek között már akadt pár, mai szemmel nézve hajmeresztő darab, mint például a Gilbert Kaster Kit, amelyben játékkatonákat lehetett önteni 200 fokra felhevített, folyékony ólomból. Az 1951-ben megjelent Atomic Energy Lab azonban még ezt is felülmúlta.
A játék az atomenergiát, és az atomfizikát próbálta megértetni és megszerettetni a gyerekekkel. Volt benne elektroszkóp, Geiger-Müller számláló, ködkamra, különféle műszerek, atommodellek, képregényes útmutató a magfizikához, és még
- négy urántartalmú ércminta,
- ólom-210-es és polónium-210-es izotópok az alfarészecskék megfigyeléséhez,
- ruténium-106 izotóp a bétarészecskékhez,
- cink-65 izotóp a gammasugárzás vizsgálatához.
A dobozban volt még egy figyelmeztetés, hogy a radioaktív források 1-50 év alatt lebomlanak, de ha ez megtörténne, a cég küld cseremintákat, csak a mellékelt megrendelőlapot kell kitölteni és elküldeni hozzá.
A játék csak egy évig volt a piacon, 1952-től már nem gyártották. Nem azért, mert irtózatos botrány támadt volna abból, hogy mennyire veszélyes (a cég minden engedélyt megkapott rá, a kor biztonsági követelményeinek tökéletesen megfelelt – és rendeltetésszerű használat mellett valóban nem volt veszélyes). Egyszerűen megbukott a piacon, mert nagyon drága volt. Az 50 dolláros ár az inflációt számba véve ma nagyjából 470-nek, vagyis 130 ezer forintnak felel meg.
Rovataink a Facebookon