Attól sárgul be az újság, amitől nagyra nő a fa

2015.09.22. 12:08

Mindenki találkozott már megsárgult, barnult könyvekkel, újságokkal, aki valaha is túrta a nagymama padlását vagy volt papírgyűjtésen. Gyakorlatilag természetesnek vesszük, hogy a régi papírok, könyvek megsárgulnak, de miért? Hogyan lehet ezt megakadályozni?

Mai ismereteink alapján a papírt i.e. 100 körül találták fel Kínában. Eredetileg nedves kendert vertek péppé, majd fakérgeket, bambuszt és más növényi rostokat is használtak. A papír gyorsan elterjedt Ázsiában. Először csak hivatalos, fontos iratoknál használták, aztán ahogy az előállítása egyre hatékonyabb és olcsóbb lett, egyre jobban elterjedt. Európába a 11. században érkezett meg: a történészek szerint a legkorábbi papíralapú dokumentum a keresztény Nyugatról egy spanyol misekönyv. A papír hozzá lenből készült. Bár a papírok, könyvek és a nyomtatás fejlődött a következő nyolcszáz évben, a 15. században Gutenberg által feltalált könyvnyomtatásánál a papírt alapból lenből, rongyból, pamutból, növényi rostokból csinálták. Csak a 19 században kezdték el farostokból készíteni a papírokat.

1844-ben ketten is feltalálták a fából papír készítését: egy kanadai, Charles Fenerty, és az óceán másik oldalán egy német, Friedrich Gottlob Keller is. Utóbbi védette le gyorsabban az eljárást, ami jóval olcsóbb volt, mint a korábbi megoldások.

Volt azonban a fából készült papírnak egy hatalmas hátránya: a farostok sokkal inkább reagáltak az oxigénre és a napfényre. A fa alapvetően két polimer összetevőből épül fel:

A cellulóz a leggyakoribb szerves anyag a természetben, színtelen és jó a fényvisszaverő képessége, ezért látják az emberek fehérnek. Viszont egyben hajlamos is az oxidációra, ha nem is annyira, mint a lignin. Az oxidáció elektronvesztést okoz, és gyengíti az anyagot. A Cellulóz esetében ez fényelnyelésnek köszönhető: innentől az anyag tompább lesz és kevésbé fehér, viszont nem ettől lesz sárga.

Erről a lignin tehet, amiket főleg újságokban találunk meg. Szintén a fa összetevője, ettől lesz erős és kemény. Egyfajta ragasztóként működik, összeköti a cellulóz szálakat, így a fa magasabbra nőhet. A lignin a természetben sötét színű (innen jönnek a barna papírok), és szintén hajlamos az oxidációra. Ha oxigénnek teszik ki, főleg napfénnyel kombinálva, megváltozik a molekuláris szerkezete, ami megváltoztatja, hogyan veri vissza a fényt, ettől látja az emberi szem sárgás-barnásnak.

Mivel olcsóbb, mint a cellulóz, az újságoknál pedig fontos szempont a költség, általában nagyobb arányban van benne lignin. Emiatt sárgulnak sokkal gyorsabban az újságok, mint a könyvek. Ma már a fontos dokumentumokat savmentes papírra nyomtatják, minél kevesebb ligninnel, hogy minél tovább kitartsanak.

A régi dokumentumok sárgulását már nem lehet visszacsinálni, a további károk azonban megelőzhetőek, ha hideg, száraz, sötét helyen őrzik őket, pont, ahogy a múzeumok.