Miért nem hajlandók az angolok átvenni a metrikus rendszert?

2016.07.06. 07:18 Módosítva: 2016.11.11. 17:25

Az ember az ősidők óta használ mértékegységeket. Eleinte a saját végtagjaikat használták mérésre elődeink, így terjedt el a láb, hüvelyk, arasz, könyök. Később aztán kiderült, hogy az azonos nevű mértékegységek nem ugyanakkorák a különböző országokban, kellett valami egységes rendszer, ahogy globalizálódott a világ.

Az igény erre viszonylag hamar felmerült, és már csak a kereskedelem miatt sem volt mindegy, hogyan mérik az eladni kívánt portékát. Egyes források szerint a 16. században már felmerült a decimális rendszer bevezetése, más források a 18. századra teszik, és Karl Friedrich Gauss matematikushoz kötik az ötletet. Az biztos, hogy a francia nemzetgyűlésben először Charles Maurice Talleyrand-Périgord herceg javasolta 1790-ben. Ebben az évben a francia nemzetgyűlés megbízta az ország legnevesebb tudósait egy új mértékegységrendszer kidolgozásával. Ez volt a decimális mértékegységrendszer, az SI előfutára. A francia forradalomban annyira komolyan vették a decimális rendszert, hogy még az évet is tíz hónapra osztották: egy hónap három tíznapos hétből, egy nap tíz órából, egy óra 100 percből állt.

A franciák el is küldtek a brit parlamentnek egy egységes mértékegység kialakítását indítványozó levelet, de ez válasz nélkül maradt. Akkoriban a két ország nem volt annyira jóban, hogy közösen alakítsanak ki bármit is. A világszerte elterjedt SI-rendszert mem is vették át az angolok és az amerikaiak a mai napig. De ennek már más okai vannak.

Kezdjük a britekkel, akiknél ez elvileg kötelező lett volna, amikor csatlakoztak az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban. A csatlakozás egyik feltétele volt az átállás, de folyamatosan haladékot kaptak rá. Először 1978-ig csúsztatták a dolgot, aztán a közvélemény és a konzervatív párt ellenállása miatt 1989-re, majd 1994-re, végül 2009-re tolódott az átállás dátuma. Közben az EKG-ból Európai Unió lett, és az EU kötelezővé is tette 2001-ben, hogy legalább párhuzamosan tüntessék fel a decimális mértékegységeket. Végül Brüsszel belátta, hogy a britek nem nagyon akarnak áttérni a metrikus mértékegységekre és a halasztást határozatlan időre meghosszabbították.

Az Egyesült Államokban ennél is bonyolultabb a helyzet. Ott az ország függetlenné válása után Thomas Jeffersont bízták meg azzal, döntse el, milyen rendszert vezessenek be az országban. A legenda szerint ő azzal utasította el a decimális rendszert, hogy az túl francia. John Quincy Adams, a hatodik amerikai elnök sem lelkesedett a méterért, ő azt gondolta, hogy az a francia birodalom bukásával úgyis eltűnik. Napóleon amúgy 1812-től valóban engedélyezte a régi mértékegységek használatát, csak 1937-ben tért vissza Franciaország a méterre. A metrikus rendszer Európában a 19. század második felében lett igazán népszerű. Az újonnan alakuló egységes államoknak, Németországnak és Olaszországnak kellett egy egységes rendszer és ezt választották. Innentől folytatódott a metrikus rendszer diadalútja, Kelet-Európában és Dél-Amerikában is ezt vitték tovább.

Az USA azonban makacsul ellenállt, pedig a huszadik század elején erős volt a nyomás a korabeli tudósok részéről. Alexander Graham Bell például erőteljesen lobbizott a metrikus rendszer bevezetéséért. A nemzetközi kereskedelem is ezt kívánta volna meg. Gerard Ford amerikai elnök alá is írt egy törvényt (Metric Conversion Act) 1975-ben, ami kimondta, hogy a metrikus rendszer a hivatalos az országban a kereskedelemben, de továbbra is engedi, hogy a nem üzleti kapcsolatokban a hagyományos mértékegységeket használják. Egy testületet is felállítottak (Metric Board), ami a metrikus rendszerre való átállást készítette volna elő. Ennek folyományaként már azt készítették elő, hogy az oktatásban is csak a metrikus rendszert tanítsák, de óriási volt az ellenállás.

A legnagyobb ellenzők a szakszervezetek voltak, mert attól tartottak, hogy az átállás után könnyebb lesz külföldre költöztetni egész iparágakat. Az ellenállás akkora volt a társadalom részéről, hogy Ronald Reagan amerikai elnök 1982-ben megszüntette az átállást segítő Metric Boardot. Amerika maradt a régi mértékegységeknél. Legalábbis látszólag, mert az igazság az, hogy nagyon sok területen már bekúszott a metrikus rendszer. A különböző iparágakban már régen a metrikus rendszert használják és a kezdő futók is az öt kilométert (5k run) akarják teljesíteni.

Az utóbbi években a leglátványosabb átállás az volt, amikor a NASA 2007-ben bejelentette, hogy áttér a metrikus rendszerre. A metrikus és angolszász rendszer mértékegységeinek keveredése korábban már okozott problémákat, többek között megsemmisült a Mars Climate Orbiter (MCO) nevű űrszonda 1999-ben. A 125 millió dolláros szerkezet, aminek a Mars klímáját kellett volna tanulmányoznia, azért veszett oda, mert a NASA két fejlesztőcsoportja különböző mértékegységeket használt. A szonda ahelyett, hogy 150 kilométerre közelítette volna meg a vörös bolygó felszínét, csak 60 kilométernyi távolságot tartott, és elégett. Na ez többet nem történik meg.