Mi köze a kéretlen reklámlevélnek a vikingekhez?

2017.01.27. 07:02

1864 májusának egy estéjén jó néhány brit politikust zavart meg a sürgönykézbesítő. Talán háború van? Vagy valami egyéb tragédia? A nagy izgalommal feltépett borítékból kivett üzenetben azonban semmi ilyesmi nem volt, csak egy fogászat, bizonyos Gabriel úrék, Harley Street 27 szám alatt lévő praxisának hirdetése. „Fogászatunk októberig 10-től 17 óráig tart nyitva” – ennyi, nem több.

Az első kéretlen reklámlevél címzettjei nagyon mérgesek lettek, annyira, hogy még újságcikkek is jelentek meg az eseményről, melyben a dühös képviselők azon dühöngtek, hogy miért küld nekik valaki ilyen levelet egy szolgáltatásról, melyet soha életükben nem vettek igénybe. Természetesen az újságcikkben megjelent a sürgöny másolata is, szóval lehet, hogy Gabriel úrék voltak az első vírusmarketing-zsenik, csak még nem tudta senki, hogy ilyesmi létezik.

oktober

A spamtörténelem következő fontos állomása 1904. szeptember 14-e: ekkor morzetávírón szaladt szét egy üzenet, melyre valószínűleg senki sem volt kíváncsi: „brown doktor életelixírje 50 százalék STOP” – ennyi állt csak az üzenetben.

A mai értelemben vett, vagyis elektronikus levélben érkező spamek sorát 1978. május 3-án indította el egy Gary Thuerk nevű fickó, aki a mai internet elődjén az ARPAneten küldött ki 400-2600 embernek egy levelet a Digital Equipment Corporation nevű vállalat nevében. A DEC Spam néven elhíresült eset annak idején elég nagy felháborodást váltott ki, mert a címeket a védelmi minisztérium egyik hivatala, a ma inkább elképesztő kutatásai miatt híres DARPA címtárából tulajdonították el. A kísérlet azonban bejött, Thuerket többen is felkeresték a levél olvasói közül, hogy vennének tőle ezt-azt. A levélben egy termékbemutatóról, a DEC új gépének debütálásáról volt szó, erre ment ki meghívó nagyjából mindenkinek, aki akkoriban az ARPAnetet használta.

Ne maradjon le semmiről!

Ekkoriban azonban még nem hívták spamnek angolul sem az ilyen üzeneteket, sőt, valószínűleg igazából sehogy sem hívták őket. A spam elnevezés ugyanis részben egy amerikai húskonzerv-termékről kapta a nevét. A termék neve SPAM, de hogy ez pontosan minek is a rövidítése, csak nagyon kevesen tudják. A legnépszerűbb megoldások a Spiced Ham (fűszerezett sonka), vagy épp a Specially Processed American Meat (különlegesen feldolgozott amerikai hús), de tulajdonképpen mindegy is, mert a spam levél egy Monty Python jelenet miatt kapta a nevét.

A Viking-jelenet lényege, hogy a vendéglőbe betérő vendégek enni akarnak, de nem elég, hogy mindenben van Spam, a körülöttük ülő vikingek is folyamatosan rákezdenek, hogy spam, spam, spam, elnyomva minden egyéb értelmes kommunikációt. A jelenet után nem sokkal történt, hogy egy tesztelés során egy Richard Depew nevű fickó véletlenül kiküldött kétszáz darab üzenetet egy ilyesmire fel nem készített csoportnak. A csoport tagjai értették, hogy balesetről van szó, nem is haragudtak, de az itt elhangzott vicces megjegyzések között emlegette fel valaki a Viking-jelenetet, és a Spamet, hasonlatként arra, hogy elnyomta a 200 hibaüzenet a valódi kommunikációt.

A spamlevelezés kezdetben még a marketing egy lehetséges és elfogadott eszközének tűnhetett, 1994 áprilisában használták először üzleti célokra. Két ügyvéd fogadott fel egy programozót és arra kérték, hogy intézze el, hogy a „Zöldkártyalottó – az utolsó?” témájú levelük a lehető legtöbb hírcsoportba bekerüljön. A nagy különbség a korábbi próbálkozókhoz képest az volt, hogy ők eleve nem is próbálták leplezni, hogy kifejezetten a spammelés a céljuk, sőt, tervezték, hogy kiadnak egy könyvet arról, hogy csinálták meg a szerencséjüket az „információs szupersztrádán” – aztán valamiért mégsem adták ki.