Rosszat teszünk a kellemes zene hatása alatt

2017.02.25. 07:21

Azt gondolnánk, hogy James Brown I got you (I feel good) című száma a boldogság receptje, a Whooah! felütéstől a pörgő ritmusokon át a soul keresztapjának  lendületes énekéig. A legendás szám mindenkit felpörget, nehéz úgy hallgatni, hogy ne kerekedjen jó kedvünk tőle.

Ezért furcsa az a megállapítás, hogy a számnak a hatására hajlamosak vagyunk rossz dolgokat elkövetni. Az életben a zenét nagyon sokszor használják arra, hogy embereket manipuláljanak, állítja erről szóló tanulmányában Naomi Ziv, az izraeli College of Management Academic Studies. És ezek közül számtalan negatív lehet, az embereket engedelmessé, agresszívvá, még rasszistává is teheti.

A területet eddig is sokat kutatták, a legutóbbi megállapítások azonban szembemennek a korábbi hiedelmekkel. Például azokkal, hogy az agresszív rap és a metál (például Eminem és Marilyn Manson) erőszakos viselkedést válthat ki. A Columbine középiskolában történt lövöldözés után Manson zenéjét is okolták a gyilkosságokért. Hiába bizonyult ez később hamis állításnak, nagyon sokan a mai napig elhiszik.

Az ausztrál University of Queensland pszichológusai ugyanakkor azt gondolják, hogy ez a fajta zene pont hogy csillapítja az emberek dühét. Genevieve Dingle és kollégái arra kértek önkénteseket, idézzenek fel egy olyan eseményt, ami dühössé tette őket, majd egy részüknek metált tettek be. A zenehallgatás után a kísérlet résztvevői pozitív érzelmekről számoltak be, ellentétben azokkal, akik nem hallgattak zenét ugyanebben az időben. Dingle szerint az extrém zene hallgatása egészséges útja a düh levezetésének.

Veszélyes a kellemes zene

Naomi Ziv kutatása ennél is tovább megy, 2011-ben írt tanulmányában azt állítja, hogy a kellemes zene lehet az igazán veszélyes. A kísérleteiből kiderült ugyanis, hogy a zene hatására az emberek morális ítélőképessége is megváltozhat.

Arra kért önkénteseket, hogy hallgassanak meg egy fiktív rádiós hirdetést egy nem létező honlapról, amely azt ígéri a felhasználóknak, hamis dokumentumokat ad, hogy magasabb nyugdíjat kapjanak. Az önkéntesek fele Mozart Kis éji zene című darabját hallgatták, a másik fele nem hallgatott zenét. Ezzel párhuzamosan egy másik csoport egy másik hirdetést hallgatott, amelyben egy olyan honlapot reklámoztak, amely puskázásra biztatja a hallgatókat a jobb osztályzatért. Ennek a csoportnak a fele James Brown I Got You (I Feel Good) című számát hallgatta, a másik fele semmit.

Mindkét esetben a kellemes, vidám zenét hallgató csapat hajlamosabb volt elfogatni a csalást, a nem etikus viselkedést. Egyes esetekben a részt vevők egyenesen pozitívan nyilatkoztak ezekről.

A következő kísérletek az emberi érzéketlenségre és a zene kapcsolatára irányultak, ezek a tanulmányok a Psychology of Music szaklapban jelentek meg. Naomi Ziv ezúttal arra kérte az önkénteseket, hogy tegyenek meg neki egy szívességet, miközben nyelvtani tesztet töltenek ki. Néhányan a már többször említett James Brown számot hallgatták, mások egy spanyol, szintén vidám számot, megint mások nem hallgattak zenét.

Miközben a résztvevők hallgatták a zenét, a kutató arra kérte őket, hogy hívjanak fel egy női hallgatót, akinek kreditekért kellett volna részt vennie a kísérletben, hogy nincs rá szükség. A kutató annyit mondott magyarázatul, hogy nem akarja látni. Másokat arra kértek, egy másik hallgatónak mondják meg, hogy hiába nem tudott részt venni az órákon betegség miatt, nem kapja meg az ígért tananyagot. Egyszóval, az önkénteseknek a tanárok helyett kellett volna elvégezni a kellemetlen feladatot.

Akik semmilyen zenét nem hallgattak, azoknak a nagy többsége elutasította a kérést, ami egyáltalán nem meglepő, ki akarna kellemetlen hírt közölni egy teljesen ismeretlen személlyel. Érdekes azonban, hogy a zenét hallgatók 65 százaléka megtette, amit kértek tőle. A megismételt tesztben pedig már 82 százalék volt hajlandó közölni a kellemetlen hírt.

Mi történik az emberekkel, amikor James Brown zenéjét hallgatják? Ziv szerint hasonló folyamatok játszódnak le, mint amikor boldogok az emberek. Nagyon sok kutatás mutatta ki, hogy a boldog emberek hajlamosabbak inkább egyetérteni és kevésbé szigorúan dolgozzák fel a kapott információt. A depressziósok ezzel ellentétben sokkal analitikusabbak és kevésbé befolyásolhatók.

Aki nem lép egyszerre

A karácsonyi zene tökéletes példa arra, hogyan tehetőek engedelmessé az emberek. Komoly szakemberek dolgoznak azon, hogy milyen zenét játszanak a bevásárlóközpontokban, hogy az emberek még többet költsenek.

A zene egyes elemei még az agyműködést is befolyásolhatják. Annett Schirmer, a University of Singapore neurológus szerint a dobolás szinkronizálhatja az agyhullámokat az ütemmel. Megállapításai segítettek megmagyarázni, miért játszanak olyan nagy szerepet a dobok a törzsi ceremóniákban és miért dobpergésre menetelnek a katonák. Az ütem hatására az egyének feloldódnak a csoportban és viselkedésük átmenetileg megváltozik.

A laborban bemutatott viselkedésváltozás a valóságban egészen extrém viselkedést okozhat. Naomi Ziv a focirajongók erőszakos viselkedését hozta fel példának, ezekben az esetekben a zene csoportösszetartást vált ki. Amikor az emberek együtt csinálnak valamit, könnyebben értenek egyet egymással, ilyen esetekben a morális ítélőképesség is csökkenhet. Még azt is megváltoztathatja, hogyan szavaznak az emberek. A zenét azért használják a politikában, hogy lelkesedést teremtsenek egy ötletnek, eszmének.

Hasonló megállapításra jutott Jason McCoy, a Dallas Baptist University zenekutatója. Szerinte a zene segít elfogadni máskülönben immorális üzeneteket. Történelmi példaként a nácikat említette, akik swinget sugároztak a rádióban, hogy minél több fiatalt nyerjenek meg a zene között sugárzott propagandaszövegekkel. McCoy szerint még az 1994-es ruandai fajirtás alatt sugárzott zene is elfogadhatóbbá tette a gyűlölettel teli, gyilkosságra buzdító beszédeket.

Naomi Ziv most azt kutatja, hogy a hazafias zene és a nemzeti himnuszok növelhetik a rasszizmust és a másokkal szembeni elutasítást. Az izraeli kutató azt látja, hogy például az izraeli katonák bátorságát kiemelő zene hallgatása ellenségesebbé teszi a hallgatóságot a nem izraeliek és palesztinok ellen.

Persze a zene csak egy abból a töménytelen mennyiségű elemből, amely viselkedésünket befolyásolja. De amikor legközelebb James Brown híres számát hallgatjuk, gondoljunk arra, azért meg jól érezzük magunkat, nem jelenti azt, hogy nem tudunk rosszat cselekedni.

A cikkhez a BBC Future összeállítását használtuk.

Ma is tanultam valamit 1-2-3-4-5

5 könyv
Több mint 600 meghökkentő, érdekes és tanulságos történet!

MEGVESZEM
Ma is tanultam valamit 5

Megint 150 vadonatúj, izgalmas téma ismét meglepő válaszokkal

MEGVESZEM