Hány szavuk van az eszkimóknak a hóra?

2017.03.08. 07:11

Hogy az eszkimóknak több ezer szavuk van a hóra, azt szinte mindenki tudja, azt viszont már csak kevesebben, hogy valójában az eszkimók trükkös népség, és úgy van rengeteg szavuk a hóra, hogy közben valójában egyáltalán nincs több szavuk rá, mint mondjuk nekünk. Összezavartuk? Pedig egyszerű.

Az egészet az eszkimókkal meg a hóval egy Franz Boas nevű antropológusnak köszönhetjük, aki amúgy az amerikai antropológia megteremtője is, de ez most kevéssé lesz fontos, pedig az elsők között volt, akik felismerték, hogy az ember fizikai és mentális tulajdonságait nem a bőrszíne, hanem a kulturális közeg és a táplálkozás gazdagsága határozza meg. A hó és az eszkimók kapcsolatára visszatérve a lényeg, hogy Boas az 1880-as években a Baffin szigeteki inuit indiánokat tanulmányozta, és az itt végzett munkái során jutott arra a felfedezésre, hogy

márpedig az eszkimóknak több szavuk van a hó különböző formáira, mint azt a fehér ember meg tudná számolni.

Boas állításait egészen 1986-ig nem nagyon piszkálta senki, de aztán annyira csak a környezetéből kiragadott módban ismerte már mindenki a fent aláhúzott megállapítást, hogy az már tettekre sarkallta a nyelvésztársadalom kétkedőbb tagjait. Boas ugyanis nem írt le egy konkrét számot, hogy az általa tanulmányozott nyelven egészen pontosan 873645 szó van a hó egyes állapotainak leírására, sőt. Boas valójában maga is leírta azt, hogy az eszkimó-aleut nyelvcsaládoknak nagyjából pont ugyanannyi, a hó állapotait leíró szótöve van, mint mondjuk az angolnak (vagy épp a magyarnak), viszont a nyelv sajátosságai miatt a szótövekből képezhető további szavak száma az, ami végtelen.

A különböző eszkimó nyelvek különlegessége ugyanis, hogy úgynevezett poliszintetikus nyelvek, vagyis olyanok, ahol egy-egy szótőből a ragok, toldalékok és képzők különlegesen fondorlatos használatával olyan szavakat képezhetünk, melyek más nyelven csak egy egész mondattal írhatók le. Vagyis amikor az eszkimók valami brutál hosszú szót használnak a hóra, amibe épp beleléptek, könnyen lehet, hogy az az egy szó annyit tesz, hogy olyan hó van reggel, ami porszerűen, az arcunkat szúrva esett, de aztán a talajra érve ragadós, sárszerű latyakká változott.

Modern nyelvészeti kutatások egyes eszkimó nyelveket megvizsgálva azt mutatták ki, hogy ha tényleg csak azokat a szavakat számoljuk, melyek egymástól nagyjából függetlenül jelentik a hó egy-egy állapotát vagy minőségét, akkor a kanadai nunaviknak 53, a szibériai yupiknak 40, az alaszkai jupi törzs nyelvét beszélőknek pedig csak 15 szavuk van, de

ezekből a nyelv sajátosságai miatt valóban végtelen számú, eltérő jelentésű, a hóval kapcsolatos morfémasor képezhető.

Érdekesség viszont, hogy a skandináv számi nyelveket beszélő népek (akiket mi főleg lappokként ismerünk) szókészletében 180 és 300 különböző, a hó és a jég állapotait leíró, egymástól eltérő, aktívan használt szó létezik.