Hogy a közismert gyermekmesék Disney-korszak előtti verziói elég horrorisztikusak voltak, visszatérő témája rovatunknak. Volt már szó a békát megcsókoló hercegnőről, Csipkerózsikáról, Pinokkióról - most pedig Piroska és a farkas története következik a sorozatban.
Piroska és a farkas sztoriját mi a Grimm-fivérek révén ismerjük, akik az 1800-as években gyűjtötték össze a német folklór meséit, és tették Európa-szerte népszerűvé őket Hamupipőkétől Hófehérkéig és a Jancsi és Juliskáig. Piroskát, egy csomó más meséhez hasonlóan egy francia író, Charles Perrault 1600-as évek végéről származó gyűjteményéből vették át, de a feljegyzések szerint már a 10. század óta keringett a mese több tucatnyi verzióban, főleg a mai Olaszország területén. Nemrég pedig egy kutatás ennél még vagy ezer évvel régebbre vezette vissza az eredetét.
Szóval a mesének mindenképpen egy csomó változata létezik, és nagy általánosságban elmondhatjuk, hogy minél régebbi, annál szörnyűbb.
A mai mesekönyvekben szereplő történetet mindenki ismeri, de azért vegyük át vázlatosan a rend kedvéért:
- Piroska elindul az erdőn át a nagymamát meglátogatni
- Találkozik a farkassal, aki nagy ravaszul ráveszi, hogy térjen le az útról virágot szedni a nagyinak
- Az így nyert időt a farkas arra használja ki, hogy megeszi a nagymamát, és furfangos álcázással átveszi a helyét
- Piroskának ugyan gyanús, hogy a nagyi legutóbb még nem így nézett ki, de a farkast nem sikerül keresztkérdésekkel összezavarni, így végül megeszi Piroskát is
- Jön a vadász, aki felvágja a farkas hasát, ahonnan a nagyi és Piroska is sértetlenül kerül elő, és közösen jól ki is nyírják a gonosz dögöt
Na ehhez képest már a Grimm-fivérek által lejegyzett sztori sem egészen így szólt, illetve nem itt volt vége, hanem pont úgy folytatódott, mint egy B-kategóriás akciófilm: megjelenik egy újabb farkas, akit hőseink csapdába csalnak, és pont ugyanúgy ölik meg, mint az elsőt, mert már jó előre tudják, mi a terve.
A Perrault-féle verzió ennél sokkal sötétebb, egyáltalán nem szerepel benne a vadász figurája, és nincs is happy end. A farkas mindenkit megeszik, végefőcím, stáblista - így talán a tanulság (ne állj szóba idegenekkel, pláne ha az történetesen egy farkas) is jobban megmarad a gyerek fejében.
A legvadabbak azonban a még ennél is korábbi változatok. Közös jellemzőjük például, hogy a nagyinak álcázott farkas vacsorával várja az unokáját, a hús és a bor pedig a nagymama húsa és vére. Így tulajdonképpen Piroska eszi meg a nagymamát. A vacsora után a farkas megkéri Piroskát, hogy vegye le a ruháit, és meztelenül bújjon be mellé az ágyba.
Néhány verzióban a mese itt véget is ér, és a hallgató fantáziájára bízza, mi fog az ágyban történni, de van olyan változat is, ahol Piroska az utolsó pillanatban rájön, hogy a farkas vette át a nagyi helyét, kikéredzkedik vécére, majd elmenekül. Itt némi üldözés következik az erdőben, aminek a végén a farkas belefullad a folyóba, Piroska pedig megmenekül.