Nem szép, hanem szomorú, hogy virágoznak ősszel a gesztenyék

2017.09.25. 05:01

Látta már az őszi természet apró kedvességét? Amikor a gesztenyék még a tél előtt utoljára virágba borulnak, hogy így emlékeztessék a városlakókat: az elmúlás csak átmeneti? Nos, szomorú hírünk, hogy a jelenség nem a természet figyelmessége, hanem egy szörnyű kór eredménye, ami éppen az elmúlásról szól.

Az országszerte látható gesztenyevirágzás a fák lassú haldoklásának a jele, és ha elnézi az indokolatlan virágokat, akkor ne az újjászületésre, hanem az aknázómolyra gondoljon.

DSC 4658

Ez az apró, de annál szemetebb rovar a gesztenyelevelekre rakja petéit. A kikelő lárvák belerágják magukat a levelekbe, és teljesen tönkreteszik a lombozatot, amely már nyár közepén lehull. Ezért látni már júliusban, augusztusban őszi képet mutató gesztenyefákat: míg a többi fa javában zöldell, az aknázómollyal sújtott gesztenyék a lombjukat hullatják, körülöttük bokáig áll a megsárgult levél.

Ezek a megzavarodott fák borulnak aztán virágba ősszel.

Az indokolatlan lombhullás után a fa arra a következtetésre jut, hogy túl van az őszön és a télen, így elkezdheti a tavaszt.

Csak sajnos ekkor már ősz van, és a gesztenyék feleslegesen strapálják magukat. A fa rengeteg energiát pazarol el, éppen tél előtt, aztán legyengülve kezdi a tavaszt, nyáron újra lehullatja a levelét, még több erőforrást pocsékol el az őszi másodvirágzással, és így tovább. A folyamat a fa gyors leromlásához és pusztulásához vezet.

Az aknázómoly elleni küzdelem ráadásul nem könnyű, mert egy évben három generációja van. A sok helyen javasolt védekezési mód, a lehullott levelek elégetése ezért csak az első hullám ellen hasznos. Később permetezni kell, ami egy 20-30 méteres, terebélyes gesztenyefa esetében nem olyan feladat, amit a hétvégén megcsinál az ember még ebéd előtt.

Gesztenyepusztulás-ügyben felvettük a kapcsolatot Bardóczi Sándor tájépítésszel, aki örömhírrel is szolgált: az aknázómoly ellen kifejlesztettek egy injektálásos eljárást. „Ez tulajdonképpen injekció fáknak, ami a vízkörforgásba juttatja be az aknázómolyt irritáló szert. Így nem kell permetezni, ami magas fáknál nem hatékony, lehetnek közegészségügyi kockázatai, és a méhekre is veszélyes.”

Tavasz és ősz egyszerre
Tavasz és ősz egyszerre

Egy nagy fánál az injekció 15-20 ezer forintba kerül, ami egy 60-80 éves gesztenye esetében nem nagy ár.

Pláne nem, ha tudjuk, hogy az aknázómolyt nem égi csapás, hanem az emberi tevékenység szabadította Európára. A rovar valószínűleg Észak-Amerikából került a kontinensre. A moly 1985-ben tűnt fel Macedóniában, és a 2000-es években kezdett terjedni Magyarországon, köszönhetően Európa egyre melegedő klímájának.