Van olyan étel, amin bármeddig elélhetnénk?

További Ma Is Tanultam Valamit cikkek

Kapcsolódók (5)

Emberkísérlet: egy hónap cukor nélkül

Viszlát, édes élet! Lemondunk a hozzáadott cukorról, és megpróbálunk nem beleőrülni. Az egyre népszerűbb kihívás a szakértők szerint túl szigorú, viszont a cukorbevitel csökkentését tényleg érdemes megfontolni.

A helyes étrend javíthat a depresszión

Egy kísérletben sokan már attól jobban lettek, hogy nekiálltak kevesebb szemetet enni.

Ehet vörös húst, ha betart 5 szabályt!

Mindenki a WHO-jelentéssel, a rákkeltő húsokkal foglalkozik, dietetikus és hentes segítségével járjuk körbe a kérdést.

Palacsintát eszünk csirkével, és állandóan fogyókúrázunk

Ezek az ország legnépszerűbb ételei, receptjei. A NoSalty, a Mindmegette és a Google trends szerint édességen és pizzán élünk. A húsos ételek közül szinte csak csirkét készítünk otthon.

Veszélyes lehet a nyersétel-diéta

Mennyi energia van egy döglött tehénben? Tényleg káros, ha 41 Celsius-fok fölé melegítjük az ételeket? Az enzimeink elfogynak, és pótolni kell őket? A sok gyümölcstől kirohad a fogunk? Utánajártunk a nyers vegán diétának.

Andrew Taylor 2016-ban krumplidiétára fogta magát. Mármint úgy, hogy nem evett semmi mást, csak krumplit. Hogy megtörje az étkezés monotonitását, néha szója- és paradicsomszósszal, valamint sóval és fűszerekkel bővítette ki a menüt, valamint B12 vitamint szedett. Év közben négy teljes vérképet is csináltatott, hogy kiderüljön, nem ártalmas-e a diéta, de nem volt az.

A kísérlet fényesen sikerült: Taylor 55 kilót fogyott. Ennek ellenére senkinek sem ajánlanánk, hogy megismételje a kísérletet – csak ha megteszi a szükséges óvintézkedéseket.

Egyféle ételen élni nem egészséges. A szervezetnek húszféle aminosavra van szüksége, amikből kilenc életfontosságú, és ezeket a táplálkozással juttathatjuk a szervezetünkbe. Ezenkívül szükségünk van vitaminokra, ásványi anyagokra, és természetesen vízre, hogy hidratáljuk a sejtjeinket. Nem véletlen, hogy az ételeink több komponensből állnak: a müzlit joghurttal, a makarónit sajttal, a rizst babbal keverhetjük. Így lesz igazán kiegyensúlyozott a táplálkozásunk. Mégis van néhány étel, amin az ember elélhet – legalábbis egy darabig.

A krumpli például ilyen. Nem Taylor az első, aki felfedezte a krumpli sokoldalúságát: az 1800-as években Írország lakosságának harmada a krumpliból szerezte a betevő kalóriát. Egy átlagos amerikai évente 51 kiló krumplit eszik. Felmerül a kérdés: vajon lehet kizárólag krumplin élni?

Elvileg nem megoldhatatlan. A fehér húsú burgonya elvileg tartalmazza az összes szükséges aminosavat, amire a szervezetnek szüksége van a fehérjetermeléshez, a sejtek regenerálódásához és a betegségek leküzdéséhez. Ráadásul elég ötöt megenni belőle, hogy biztosítsa az egynapi kalóriaszükségletet. De ha kizárólag fehér krumplin élnénk, hamar fellépne a vitamin- és ásványianyag-hiány – és itt jön a képbe az édes burgonya. Rendszertani szempontból ezek a narancsszínű gumók külön növénynek számítanak, viszont rengeteg bennük az A vitamin (a sárgarépa egyik szerves összetevője) és az E vitamin.

Ha ezt a két krumplifélét váltogatjuk, megelőzhetjük a skorbutot, de a kalciumhiányra ez még mindig nem nyújt megoldást. Ahhoz, hogy krumpliból fedezzük a kalciumszükségletünket, napi 34 édes burgonyát vagy 84 fehéret kéne megennünk. A fehérjeszükséglet fedezéséhez 25 fehér krumpli kell. A szójababban sok a fehérje és a kalcium, de nincs benne béta-karotin és E vitamin.

A féktelen krumplizabálásnak megvannak a hátrányai is. A fehér húsú krumpliban található szénhidráttól először felszökik, majd visszaesik a vércukorszint, ami túlterheli a szervezet inzulinrendszerét. Több tanulmány igazolta (például ez, ez, ez és ez), hogy az efféle ingadozás növeli a cukorbetegség kialakulásának kockázatát. Aligha találnánk olyan dietetikust, aki krumplidiétára bátorítana bennünket. És igaza is lenne, mert minél változatosabban étkezünk, annál egészségesebbek leszünk – és ennek a fordítottja is igaz.