Norvégia meghekkelte a szusibizniszt
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!Bármely manapság rendelt szusitálnak alaptartozéka a lazacos maki és nigiri, pedig a vörös húsú halnak semmi köze nincs a japán hagyományokhoz. A norvég kormány sokat tett azért, hogy ez megváltozzon.
1985 előtt Japánban a lazacot nagyjából úgy kezelték, mint a hulladékot, és ha mégis felkerült valahol az étlapra, a lista legalján kaphatott helyet. Ennek az volt az oka, hogy a szigetország mellett elterülő Csendes-óceánban valóban pocsék húsú, paraziták által fertőzött lazacok élnek, amit csak alaposan átsütve mernek tányérra tenni.
Norvégia ebben kitűnő üzleti lehetőségeket látott, hiszen az Atlanti-óceán lazacai kiváló minőségűek, és szerencsére nem is fertőzöttek. Elég jók ahhoz, hogy akár rizsbe és algába csomagolva, nyersen is fogyasztható legyen. Erről azonban nemcsak a japánokat kellett meggyőzni.
Amikor a norvég kormány elindította a Project Japan nevű kezdeményezést a szusipiac meghódítására, Norvégiában tilos volt nyers húst felszolgálni, szóval még a piacbővítéssel megbízott delegátusnak sem lehetett túl sok elképzelése arról, hogy milyen lehet a lazacos szusi íze.
Lazacok futószalagon egy norvég feldolgozóüzemben
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary
Végül bevezették a norvég küldöttséget a szusifogyasztás rejtelmeibe, és Japánban elkezdték népszerűsíteni a norvég importlazacból készült szusit. A terv annyira bevált, hogy az 1980-as évek második felére négyszeresére nőtt a Japánba exportált nyers lazacból származó bevétel.
Napjainkban a szusi világszerte hódít, és bárhová is tör be a japán csúcsgasztronómia, abból a norvég lazactenyésztők is profitálnak. Norvégiában több mint egymillió tonna lazachúst állítanak elő évente, 150 országba exportálnak, és közel negyvenmilliárd norvég korona az iparág éves bevétele.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Rovataink a Facebookon