A ragadozó, ami nélkül nem lehetne teniszmeccset rendezni Wimbledonban

2017.11.07. 07:12
Kapcsolódó

A brit miniszterelnöknek van főegerész macskája

Egyikük négy kormányfőt is kiszolgált.

A britek szeretnek mindenféle címzetes neveket aggatni az állataikra, ezt már láthattuk a miniszterelnökségi főegerész kapcsán is. (Theresa May új főegerészét egyébként Palmerstonnak hívják.) A szigetország egy másik jeles állata nem az egerektől védi a miniszterelnököt, hanem a galamboktól a teniszezőket. Ő Rufus, a wimbledoni teniszpályák galambriasztó ölyve.

A wimbledoni aréna népszerű hely a galamboknak, mert az idő nagy részében csöndes, nyugodt, védett, így ideális a fészekrakásra. A galambfészkekkel telerakott stadion viszont nem ideális tenisztornák lebonyolítására. Korábban a szervezők feladata volt a pálya galambtalanítása, de az ember alulmaradt a természettel szemben, úgyhogy más módszer után kellett nézni. Wimbledon első ölyve Hamish volt 1999-től, a kiöregedése után őt követte Rufus, aki már egy évtizede áll szolgálatban.

Ne maradjon le semmiről!

Rufus – aki egyébként egy Harris-ölyv – nem eszi meg a galambokat, csak jelzi, hogy mégse olyan biztonságos terület ez nekik, úgyhogy jobban járnak, ha máshol keresnek helyet a fészekrakáshoz. Egész évben segít a pálya karbantartásában, de a főszezon neki is a bajnokságok ideje, ilyenkor minden reggel 5-kor kezdődik a műszak. Így nemcsak a nap melegebb részét tudja elkerülni, de a sok nézőt is, akik a szelfizgetéssel csak elterelnék a figyelmét a munkáról. Éppen ezért, bár szép kis rajongótábora alakult ki, a meccsek közben nemigen találkozhatnak vele a nézők.

A galambijesztő ölyvök élete azonban nem csak játék és mese. Rufust 2012-ben ellopták, amikor a gazdája, Imogen Davis éjszakára az autóban hagyta. (Nyugalom, le volt tekerve az ablak, hogy kapjon levegőt.) Csak három nappal később került elő, nagyjából sértetlenül, és sose derült ki, ki vitte el és miért hozta vissza, de a gazdája szerint a madár azóta is tart a kapucnis alakoktól. Egy évvel később is bekerült a hírekbe, amikor ő ugyan elkergette a galambokat, őt viszont varjak és csókák üldözték el a pályák közeléből. Bár a gazdája szerint nem is annyira megijedt a csapatban rárontó madaraktól, mint inkább idegesíteni kezdték, ezért tett egy kört, hogy megszabaduljon tőlük.

Rufus népszerűségét mutatja, hogy még saját Twitter- és Facebook-oldala is van. Egyébként nemcsak teniszpályák, hanem például repterek vagy éppen a Westminster Abbey galambmentesen tartására is bevethető, de a leghíresebb munkája nyilván a wimbledoni. És amíg repülni tud, biztos a helye, a gazdája igyekszik is jó formában tartani, sok fehérjét kap, minden nap edz, és még a lazulásra is jut idő. Legalábbis Davis erről beszél ebben a videóban, oldalán magával Rufussal, akinek a nagy meleg miatt épp a hűtővizét is cserélni kell: